Recceswinth nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Recceswinth
30-RECESVINTO.JPG

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
649. január 20.672. szeptember 1.
Elődje Chindaswinth
Utódja Wamba
Életrajzi adatok
Született nem ismert
Elhunyt 672. szeptember 1.
Gerticos
Édesapja Chindaswinth
Édesanyja Rekiberga
Recceswinth fogadalmi koronája

Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-től haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét[3]. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,[3] az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.[3]

Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak.[4] Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe;[4] csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni.[4] Recceswinth jelleme a szelídség volt;[4] ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett[4]. Őalatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké[4]; a nyolcadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett.[4] Ettől fogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra.[4] A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek.[4] A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette meg.[4] Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katolikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen.[4] Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét.[4]

Törvénykönyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a Lex Visigothorumot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.[5] A Lex Visigothorum alapja I. Justinianus kódexe,[5] a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.[6] A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.[7] A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, amely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.[7] Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,[4] az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a comesnek beleegyezését is megkívánta hozzá.[7] (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.[7]) A törvénykönyvet a spanyolok még a muszlim uralom idején is használtak.[4] Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy
  2. Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. ^ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
  5. ^ a b Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal
  6. Dr. Márki Sándor: A középkor története, 54–55. oldal
  7. ^ a b c d Dr. Márki Sándor: A középkor története, 55. oldal


Előző uralkodó:
Chindaswinth
Nyugati gót király
649672
Fíbula aquiliforme (M.A.N. Madrid) 01.jpg
Következő uralkodó:
Wamba