Eurich nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Eurich
09-EURICO.JPG

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
466 – 484
Elődje II. Theuderich
Utódja II. Alarich
Életrajzi adatok
Uralkodóház Balthingok
Született
440 körül
Elhunyt
484. december 28. (44 évesen)
Arles[1]
Gyermekei II. Alarich nyugati gót király
Édesapja I. Theuderich
Édesanyja nem ismert

I. Eurich, más írásmóddal Evaric vagy Erwig (440 k.[2]484. december 28.[2]) a nyugati gótok királya 466-tól haláláig. I. Theuderich egyik fia volt. Nevéhez fűződik az első germán joggyűjtemény, a "Codex Euricianus", amelyet a római hivatalnokok vetettek papírra[3]. Számos hadjáratot indított, és birodalmát a Loire-tól és a Rhône-tól egészen Hispániáig terjesztette ki[3]. Elfoglalta Clermont és Auvergne városait[4].

Testvére, II. Theuderich meggyilkolásával jutott hatalomra [5] Az ő uralkodása alatt jött létre a független gót állam[4]. Uralma alatt bontották fel a vizigótok a szövetséget a Nyugatrómai Birodalommal[5]. 468-ban pedig bevonult Hispániába is[5]. Anthemius római császár hiába próbálta Riutimis britanniai király segítségével megállítani[5]. Eurich elfoglalta Areverna városát[5], amelynek élén akkor Ecdicius, a rómaiak parancsnoka állt[5], majd 473-ban Arelatumot és Massiliát saját területéhez csatolta[5]. Lényegében 477-re megteremtette nagybirodalmi álmát[5]: létrehozott egy zárt gót hazát, melyet vizek határoltak és amely Gallia jelentős részét magába foglalta[5]. Hispaniában a teljes északi rész, Tarraconensis provincia az Ebro folyónál a gótok kezére kerül[5].

Eurich kiadott egy törvénykönyvet is, melyben a gót és a római alattvalók viszonyát szabályozta[4] (475 körül[5] – elsőként a germán uralkodók közül[5]). A régi római adminisztrációs és pénzügyi szervezetet megtartotta, és az általa kinevezett duxok és comesek irányítása alá helyezte[4]. Uralkodása alatt érte a fénykorát a nyugati gót királyság[4]. Toulouse-i (Tolosa) udvara nemzetközileg is tekintélyes volt[4].

Eurich is ariánus keresztény volt[4]. Az arianizmust a gótok függetlenségével azonosította, a katolicizmust pedig a Római Birodalom uralmával[4]. Bár nem üldözte a katolikusokat, de ha megürült egy püspöki szék, azt nem töltötte be[4].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  2. ^ a b Eurich König der Westgoten (466-484) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. ^ a b Hans Reichardt: A népvándorlás (Die Völkerwanderung, Nürnberg, 1982), magyar kiadás: Mi micsoda sorozat, Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7937-65-X, 38. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 15. oldal
  5. ^ a b c d e f g h i j k l Iordanes: GeticaA gótok eredete és tettei (fordította: a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége Kiss Magdolna vezetésével, szerkesztette: Kiss Magdolna), 4. kiadás, L'Harmattan, Budapest, 2005, ISBN 963-9457-69-8, 183. oldal


Előző uralkodó:
II. Theuderich
Nyugati gót király
466484
Fíbula aquiliforme (M.A.N. Madrid) 01.jpg
Következő uralkodó:
II. Alarich
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap