II. Alarich nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Alarich
Alarico II.jpg

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
484. december 28.[1] – 507
Elődje Eurich
Utódja Gesalech
Életrajzi adatok
Uralkodóház Balthingok
Született 458
Elhunyt 507. nyár vége (49 évesen)
Vouillé
Édesapja Eurich
Édesanyja Ragnachild[2]

II. Alarich (458[3]507. nyár vége[3]), 484-től a nyugati gótok királya. Édesapja Eurich király. Hatalma az Ibériai-félsziget és a mai Dél-Franciaország nagy részére terjedt ki[1]. Bár édesapjához hasonlóan ariánus keresztény volt[1], de megfékezte a katolikusok üldözését[1], és 506-ban engedélyezte az agdei katolikus zsinatot[1].

Alarich Eurich fiaként született. Galliában és Hispaniában folytatott hadjáratokat, melynek során országának, a tolosai gót királyságnak területét a helyi latin, szvéb, és latinizált őslakosság rovására növelte[4]. Ám gyengeségét mutatja, hogy a frankok elől menekülő Syagriust kiszolgáltatta Klodvignak[5].

Alarich folytatta apja munkásságát, aki a legkorábbi germán törvénykönyv, a Codec Euricianus megfogalmazója volt[6]. A jogtörténelem dicsérettel emlékezik meg a gót királyról, aki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, törvénykönyvet szerkesztette számukra[7]: Alarich felállított egy bizottságot, amely kivonatot készített a római törvényekből és császári rendeletekből[1]. Ez főképp a rómaiak és germánok közötti viszonyt kívánta rögzíteni: 506-ban[1] látott napvilágot a Lex Romana Visigothorum, más néven a Breviarium Alaricianum (A nyugati gótok római törvényei)[6][1]. A törvénykönyv Dél-Franciaországban sokáig érvényben maradt[7].

II. Alarich ezen kívül fegyveres támogatást nyújtott a keleti gótoknak, valamint a burgundoknak, és tovább növelte hispániai birtokait[6]. 502-ben visszaverte a frank támadásokat[6]. Ám I. Klodvig frank király a vizigótok arianizmusát ürügyül felhasználva háborút robbantott ki[1]. 507-ben a gótokra vereséget szenvedtek a Campus Vogladensis-i csatában[1] (Vouille mellett)[6]. A menekülő Alarichot állítólag maga Klodvig érte utol és ölte meg[1]. Halálával a frankok bekebelezték a nyugati gót birodalom galliai részeit (Septimania kivételével)[6]. A trónon idősebb (de törvénytelen) fia, Gesalech követte.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Theudigotha, a keleti gót király, Nagy Theoderich leánya volt[6]. Gyermekük, Amalarich 511 és 531 között uralkodott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 27. oldal
  2. Alarich II. König der Westgoten (484-507) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. ^ a b Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  4. Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 17–18. oldal
  5. Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 181. oldal
  6. ^ a b c d e f g Európa uralkodói, 18. oldal
  7. ^ a b Bokor József (szerk.). Alarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 


Előző uralkodó:
Eurich
Nyugati gót király
484507
Fíbula aquiliforme (M.A.N. Madrid) 01.jpg
Következő uralkodó:
Gesalech