II. Alarich nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Alarich
Alarico II.jpg

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
484. december 28.[1] – 507
Elődje Eurich
Utódja Gesalech
Életrajzi adatok
Uralkodóház Balthingok
Született
458
Elhunyt
507. nyár vége (49 évesen)
Vouillé
Gyermekei Amalarich nyugati gót király
Gesalech nyugati gót király
Édesapja Eurich
Édesanyja Ragnachild[2]

II. Alarich (458[3]507. nyár vége[3]), 484-től a nyugati gótok királya. Édesapja Eurich király. Hatalma az Ibériai-félsziget és a mai Dél-Franciaország nagy részére terjedt ki[1]. Bár édesapjához hasonlóan ariánus keresztény volt[1], de megfékezte a katolikusok üldözését[1], és 506-ban engedélyezte az agdei katolikus zsinatot[1].

Alarich Eurich fiaként született. Galliában és Hispaniában folytatott hadjáratokat, melynek során országának, a tolosai gót királyságnak területét a helyi latin, szvéb, és latinizált őslakosság rovására növelte[4]. Ám gyengeségét mutatja, hogy a frankok elől menekülő Syagriust kiszolgáltatta Klodvignak[5].

Alarich folytatta apja munkásságát, aki a legkorábbi germán törvénykönyv, a Codec Euricianus megfogalmazója volt[6]. A jogtörténelem dicsérettel emlékezik meg a gót királyról, aki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, törvénykönyvet szerkesztette számukra[7]: Alarich felállított egy bizottságot, amely kivonatot készített a római törvényekből és császári rendeletekből[1]. Ez főképp a rómaiak és germánok közötti viszonyt kívánta rögzíteni: 506-ban[1] látott napvilágot a Lex Romana Visigothorum, más néven a Breviarium Alaricianum (A nyugati gótok római törvényei)[6][1]. A törvénykönyv Dél-Franciaországban sokáig érvényben maradt[7].

II. Alarich ezen kívül fegyveres támogatást nyújtott a keleti gótoknak, valamint a burgundoknak, és tovább növelte hispániai birtokait[6]. 502-ben visszaverte a frank támadásokat[6]. Ám I. Klodvig frank király a vizigótok arianizmusát ürügyül felhasználva háborút robbantott ki[1]. 507-ben a gótokra vereséget szenvedtek a Campus Vogladensis-i csatában[1] (Vouille mellett)[6]. A menekülő Alarichot állítólag maga Klodvig érte utol és ölte meg[1]. Halálával a frankok bekebelezték a nyugati gót birodalom galliai részeit (Septimania kivételével)[6]. A trónon idősebb (de törvénytelen) fia, Gesalech követte.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Theudigotha, a keleti gót király, Nagy Theoderich leánya volt[6]. Gyermekük, Amalarich 511 és 531 között uralkodott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 27. oldal
  2. Alarich II. König der Westgoten (484-507) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. ^ a b Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  4. Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 17–18. oldal
  5. Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 181. oldal
  6. ^ a b c d e f g Európa uralkodói, 18. oldal
  7. ^ a b Bokor József (szerk.). Alarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 


Előző uralkodó:
Eurich
Nyugati gót király
484507
Fíbula aquiliforme (M.A.N. Madrid) 01.jpg
Következő uralkodó:
Gesalech