II. Alarich nyugati gót király
| II. Alarich | |
 |
|
|
|
|
| Nyugati gót király | |
| Uralkodási ideje 484. december 28.[1] – 507 |
|
| Elődje | I. Eurich |
| Utódja | Gesalech |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Balthingok |
| Született | 458 |
| Elhunyt | 507. nyár vége (49 évesen) Vouillé |
| Édesapja | I. Eurich |
| Édesanyja | Ragnachild[2] |
II. Alarich (458[3] – 507. nyár vége[3]), 484-től a nyugati gótok királya. Édesapja I. Eurich király. Hatalma az Ibériai-félsziget és a mai Dél-Franciaország nagy részére terjedt ki[1]. Bár édesapjához hasonlóan ariánus keresztény volt[1], de megfékezte a katolikusok üldözését[1], és 506-ban engedélyezte az agdei katolikus zsinatot[1].
Alarik I. Eurich fiaként született. Galliában és Hispániában folytatott hadjáratokat, melynek során országának, a tolosai gót királyságnak területét a helyi latin, svéb, és latinizált őslakosság rovására növelte[4]. Ám gyengeségét mutatja, hogy a frankok elől menekülő Syagriust kiszolgáltatta Klodvignak[5].
Alarik folytatta apja munkásságát, aki a legkorábbi germán törvénykönyv, a Codec Euricianus megfogalmazója volt[6]. A jogtörténelem dicsérettel emlékezik meg a gót királyról, aki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, törvénykönyvet szerkesztette számukra[7]: Alarich felállított egy bizottságot, amely kivonatot készített a római törvényekből és császári rendeletekből[1]. Ez főképp a rómaiak és germánok közötti viszonyt kívánta rögzíteni: 506-ban[1] látott napvilágot a Lex Romana Visigothorum, másnéven a Breviarium Alaricianum (A nyugati gótok római törvényei)[6][1]. A törvénykönyv Dél-Franciaországban sokáig érvényben maradt[7].
II. Alarik ezen kívül fegyveres támogatást nyújtott a keleti gótoknak, valamint a burgundoknak, és tovább növelte hispániai birtokait[6]. 502-ben visszaverte a frank támadásokat[6]. Ám I. Klodvig frank király a vizigótok arianizmusát ürügyül felhasználva háborút robbantott ki[1]. 507-ben a gótokra vereséget szenvedtek a Campus Vogladensis-i csatában[1] (Vouille mellett)[6]. A menekülő Alarichot állítólag maga Klodvig érte utol és ölte meg[1]. Halálával a frankok bekebelezték a nyugati gót birodalom galliai részeit (Septimania [Narbonne vidéke] kivételével)[6]. A trónon idősebb (de törvénytelen) fia, Gesalech követte.
[szerkesztés] Családja
Felesége Theudigotha, a keleti gót király, Nagy Theoderich leánya volt[6]. Gyermekük, Amalarich 511 és 531 között uralkodott.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 27. oldal
- ↑
- ^ a b
- ↑ Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 17–18. oldal
- ↑ Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 181. oldal
- ^ a b c d e f g Európa uralkodói, 18. oldal
- ^ a b Bokor József (szerk.). Alarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
| Előző uralkodó: I. Eurich |
|
Következő uralkodó: Gesalech |
_01.jpg&filetimestamp=20110126235433){kind=small}
 |
Ez a középkori tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
||||||||
