Wamba nyugati gót király
| Wamba | |
 |
|
| Juan Antonio Ribera: Wamba lemond a koronáról (1819) | |
|
|
|
| Nyugati gót király | |
| Uralkodási ideje 672. szeptember 1. – 680. október 14. |
|
| Koronázása | Toledo 672. október 20. |
| Elődje | Recceswinth |
| Utódja | II. Eurich |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 643 |
| Elhunyt | 688 (45 évesen) |
| Édesapja | nem ismert |
| Édesanyja | nem ismert |
Wamba (643 – 688[1]) nyugati gót király 672-től 680-ig.
Recceswinth halála után az egybegyűlt nemesség egy előkelő gót férfiút, Wambát választotta meg királlyá[2], akit, bár eleinte vonakodott, a toledói érsek kent föl[2]. Azonban Septimania grófja, Childerich és lakosai megint fellázadtak és magukkal ragadták a hegylakókat is[2]. Wamba a bizánci eredetű Paulust küldötte ellenük[2]. De csalódott benne, mert Paulus nagyravágyástól eltelve, a korona után áhítozott, s a helyett hogy a lázadást lecsendesítette volna, lángba borította az egész országot[2]. A fölkent uralkodóhoz csak a papság maradt hű[2]. Wamba e kedvezőtlen fordulat láttára tüstént fegyvert ragadott s késedelem nélkül a lázadás színhelyén termett[2]. Leigázta a baszkokat, lecsendesítette Tarraconiát s egyenesen Septimaniába hatolt, hol heves ostrom után bevette Narbonne-t és azután bekerítette Nîmes-t, melynek falai közt vonta meg magát Paulus[2]. Borzasztó tusa után bevette a várost s ellenfele a római amphitheatrum falai közé húzódva, kegyelemért könyörgött[2]. Wamba trónon ülve és fegyveres katonáitól körülvéve felolvastatta előtte a toledói törvényt, mely a lázadók fejére halálbüntetést mért[2]. Mindazáltal megelégedett azzal, hogy ráüttette a becstelenség bélyegét, vagyis lenyíratta haját s életfogytiglan börtönre kárhoztatta[2].
Wamba rendbe hozva Septimania ügyeit, diadalmenetben vonult be Toledóba[2]. A menet élén a többi lázadókkal együtt megbecstelenítve, daróc-ruhában Paulus haladt, s hogy gyalázata még nagyobb legyen, fekete bőrből készített koronát nyomtak a fejébe[2].
A király ekként lecsendesítvén az országot, a hadszervezet újjáalkotásához látott[2]. Fejlesztette a hajóhadat s kiterjesztette a védkötelezettséget. Elrendelte, hogy az egyháziak épp úgy tartoznak hadikötelezettséggel, mint a világiak[2]. De a terhek, melyeket ezáltal a lakosságra rótt, sok ellenséget szereztek neki[2]. Úgy látszik, az elégületlenek megbízásából járt el egyik rokona, Erwig, ki titokban álomitalt kevert a király poharába, s midőn ettől eszméletét vesztette, lenyíratta haját, barátcsuhába bujtatta s kolostorba küldötte, a hol hátralevő napjait leélte[2].
Jegyzetek [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Recceswinth |
|
Következő uralkodó: II. Eurich |
_01.jpg){kind=small}
|
||||||||
