Szuchahora
Szuchahora (Suchá Hora) | |
![]() | |
Szuchahora főutcája | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turdossini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1566 |
Polgármester | Miloš Šustek |
Irányítószám | 027 13 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1455 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 63 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 798 m |
Terület | 21,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Szuchahora weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Fekvése
Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2]
A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban "Zucha" alakban említik először, 1588-ban "Sucha Hora" a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták 1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak. A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn.
Vályi András szerint "Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány."[3]
Fényes Elek szerint "Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[4]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.
Népessége
1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.
2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel volt.
Nevezetességei
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.