Ugrás a tartalomhoz

Esztebnekhuta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sztebnikhuta szócikkből átirányítva)
Esztebnekhuta (Stebnícka Huta)
Esztebnekhuta zászlaja
Esztebnekhuta zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1600
PolgármesterGabriel Šiba
Irányítószám086 33 (pošta Zborov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség204 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület9,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 24′ 53″, k. h. 21° 14′ 50″49.414722°N 21.247222°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 53″, k. h. 21° 14′ 50″49.414722°N 21.247222°E
Esztebnekhuta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztebnekhuta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Esztebnekhuta (1899-ig Sztebnikhuta, szlovákul: Stebnícka Huta, németül: Glashütte) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 17 km-re északra, az Alacsony-Beszkidekben, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1600-ban említik először, a makovicai birtokhoz tartozott. 1641-ben létesítették üveggyárát, ahol kristályüveget is előállítottak. 1787-ben 29 háza és 167 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUTA. Stebnik Huta, és Végles Huta. Két Orosz faluk Sáros Várm. földes Urai G. Aspermont, és Hutkai Uraságok, fekszenek a’ Makoviczai Uradalomban, javaik tsekéllyek, határjaiknak 1/4 része jobbatska.[2]

1828-ban 21 háza és 316 lakosa volt. A 19. század középétől fűrészüzem is működött a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutta, (Sztebnik), tót falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zborohoz 3 órányira, a gallicziai határszélen: 303 kath. lak.; üveghutával, s nagy erdőséggel. Ut. p. Bártfa.[3]

Üveggyára 1856-ig, fűrészüzeme 1914-ig működött. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

A falu a téli sportok kedvelőinek paradicsoma.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 393, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 258 lakosából 254 szlovák volt.

2011-ben 261 lakosából 256 szlovák.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 21.)