Szerkesztő:Ivanhoe/privathomokozo

	City of Edinburgh
	Edinburgh látképe
	Becenév: Auld Reekie”, „Észak Athénja
	Közigazgatás
Ország	Skócia
Tanácsi terület	City of Edinburgh
	Népesség
Teljes népesség	Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
	Sablon • Wikidata • Segítség

	Párszá
	Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید )
Alapítás	i.e. 515
Alapító	I. Dareiosz
Megszűnés	i.e 330
Oka	Nagy Sándor hódítása
Lakói	perzsák
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Terület	0,125 km²

	Perszepolisz
	Világörökség
	Adatok
Ország	Irán
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, III, VI
Felvétel éve	1979
	Elhelyezkedése
	Ivanhoe/privathomokozo Pozíció Irán térképén
	é. sz. 29° 56′, k. h. 52° 53′Koordináták: é. sz. 29° 56′, k. h. 52° 53′

Ezt az allapot azért hoztam létre, hogy nyugodtan homokozhassak

1[szerkesztés]

Békés, szeretetben teljes Karácsonyi Ünnepeket kívánok Neked! Ivanhoe

Ha éppen idelátogatsz:

Izé[szerkesztés]

A „Ivanhoe/privathomokozo” lehetséges további jelentéseiről lásd: Persepolis (képregény).

Perszepolisz (óperzsául: Párszá (پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű szó, jelentése: a perzsák városa. I. Dareiosz perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben,^[1] de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett.

Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév, Nourúz ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak.

Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kürosz perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be.

1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

2[szerkesztés]

Nahát, ez csodaszép! Ezért kapsz, egy VIP tagságit és kölcsönadom a lapátkámat!– Ivanhoe ^vita 2009. december 23., 16:46 (CET)

hello

Terasz[szerkesztés]

A palota terasza 450×300 méter, 14 méter magas, 4, egyenként 2 méteres szinttel. A bejáratnál található a küldöttek szintje, mögötte van a nemeseké. A legalacsonyabb szint a hivatal és a jog szintje. A királyi szint a legmagasabb, amelyet a komplexum egész területéről látni lehet. A szerkezet alapja szürke mészkő, és az alaprajz szigorúan egymásra merőleges elemekből épül fel.^[2]^[3]

A terasz keleti oldalán található a Kúh-i Rahmat, ahol több, kőből készült királysír található, amelyek szinte uralják a tájat. A terasz bizonyos részein még látható a városfal, amelyek helyenként 5–14 méter magasságúak. A falak nagy kőblokkokból épültek, ez adja a szilárdságát. Ezt a technikát először Paszargadai építésénél alkalmazták a perzsák. A terület nyugati részén található a komplexum főbejárata.^[4]

A talaj egyenlőtlenségeit kővel és földdel töltötték fel. Az építés első fázisa a vízellátás biztosítása volt, ezért a sziklákba csatornákat vájtak.^[5] A kőblokkok kivágásakor különleges eszközöket használtak, amelyekkel úgy vágták ki a köveket, hogy azokat fagerendákon is el tudták szállítani. Függőleges, kéményszerű vízelvezető aknákat is építettek, amelyeket belül vastag téglafalakkal béleltek, majd bitumennel borították be. Ez gyűjtötte össze, majd vezette el az esővizet a földalatti csatornákon keresztül a síkságra. Ennek a bonyolult vízelvezető rendszernek máig megmaradt részei továbbra is kiválóan működnek.^[6]

A fal déli részén Perszepolisz legnagyobb felirata olvasható. A 8 méter hosszú, 2 méter széles, három nyelvű feliratot I. Dareiosz készíttette. Az óperzsa, elámi, és akkád szövegek eltérnek egymástól. Az óperzsa szöveg a következő:

A Nagy Ahuramazda az Istenek legnagyobbika, ő alkotta Dareiosz t, a Királyt, ő adta néki a királyságot; Ahuramazda akaratából Dareiosz a Király.

Kinyilvánítja Dareiosz király: Ez az ország, Perzsia, melyet Ahuramazda adott nékem, szép, jó lovai vannak, jó emberei, kik Ahuramazda és Dareiosz, a Király, akaratából nem félnek semmitől.

Kinyilvánítja Dareiosz király: Segítsen engem Ahuramazda a királyi ház isteneivel; és óvja meg Ahuramazda ezt az országot ellenségtől, éhínségtől, Ármánytól. Ne jöjjön ellenség erre az országra, sem éhínség, sem Ármány. Ezt kérem én Ahuramazdától és a királyi ház isteneitől! Ezt adja meg nekem Ahuramazda és a királyi ház istenei!
Én vagyok Dareiosz, a Nagy Király, Királyok Királya, sok ország királya, Hüsztaszpész fia, az Akhaimenida.

Kinyilvánítja Dareiosz király: Ezek azok a tartományok, melyek Ahuramazda akaratából birtokomba kerültek, Perzsián kívül felettük uralkodtam, féltek engem s adót hoztak nekem: Élám, Média, Babilon, Arábia, Asszíria, Egyiptom, Armenia, Kappadókia, Szardeisz, az iónok, akik a szárazföldön laknak és akik a tengeren túl laknak, Szagar-tia, Párthia, Drangiána, Ária, Baktria, Szogdiána, Khoraszmia, Szat-tagüdia, Arakhószia, India, Gandhára, a szkíták földje, Maka.

Kinyilvánítja Dareiosz király: Ha úgy véled, hogy »Ne féljek én senkitől«, akkor védd meg ezt a perzsa népet! Ha a perzsa népet megvéded, akkor az idők végezetéig töretlen a boldogság, Ahuramazda által az következik erre a királyi házra.
Töttösy Csaba fordítása^[7]

Ezek a feljegyzések a komplexumba vezető bejárat előtt találhatók, a lépcsősor és a népek kapuja előtt.^[8]

Az elrendezés azt feltételezi, hogy a létesítményt a körzet védelemére is felhasználták. A komplexumban több torony is volt, ezek a külső falak találkozási pontjain találhatók, hogy az őröknek jó rálátása legyen a vidékre.^[9]

A teraszon több impozáns épület is van, amely a közeli dombokról származó szürke mészkőből készült. A mészkövet az oszlopok kialakítására használták, és a mai napig megmaradtak. Az épületeket oszlopsorokkal kötötték össze, amelyek összesen 16, 36, 99 vagy 100 oszlopból álltak, különböző elrendezésben, például 20×5, 10×10 stb. Néhány épületet nem fejeztek be, erre utal, hogy a közelben több helyen építési törmeléket találtak.^[10] 2005-ben olyan eszközökre is bukkantak, amelyeket festékek tárolására használtak.^[11]^[12]

A teraszon levő csatorna

A teraszon levő csatorna
Medence

Források[szerkesztés]

Glasenapp, Helmuth von. Az öt világvallás. Budapest: Európa (1993). ISBN 963-282-685-X

Ivanhoe ^{sherwoodi erdő}

– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. február 1., 19:17 (CET)

Irányzatok[szerkesztés]

Vallások:	Hinduizmus	Buddhizmus	Konfúcianizmus	Taoizmus	Katolicizmus	Protestantizmus	Iszlám
Az öt vallás főbb tanai és szokásai^[13]
Egy örökkévaló személyes isten	van	nincs	nincs	nincs	van	van	van
*Sok túlvilági segítő*	van	van	van	van	van	nincs	van
Képkultusz	van	van	van	van	van	nincs	nincs
A teremtés és ítélet egyszerisége	nincs	nincs	nincs	nincs	van	van	van
Menny és pokol	van	van	nincs	van	van	van	van
Újramegtestesülés	van	van	nincs	nincs/van	nincs	nincs	nincs
Vallástól függő jogrend	van	nincs	van	van	nincs	nincs	van
Kasztrendszer	van	nincs	nincs	nincs	nincs	nincs	nincs
Papi rend	van	van	nincs	van	van	nincs	nincs
*szerzetesség*	van	van	nincs	van	van	nincs	nincs
Poligámia	van	van	(van)	(van)	nincs	nincs	van
*Étkezési előírások*	van	van	nincs	nincs	nincs	nincs	van
Alkoholtilalom	van	van	nincs	nincs	nincs	nincs	van
Igény a kizárólagosság érvényességére	nincs	nincs	nincs	nincs	van	van	van

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ Parse or Persepolis. IranChamber.com. Iran Chamber Society, 2010. február 13. (Hozzáférés: 2007. május 20.)
↑ Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 25. o.
↑ Henri Stierlin, i. m. 101. o.
↑ Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 25,88. o.
↑ Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, 23. oldal
↑ Construction materials and techniques in Persian architecture. iranica.com. (Hozzáférés: 2010. május 19.)
↑ Apor Éva Perszepolisz, i. m. 23. o.
↑ Persepolis - Terrace. Livius.org. (Hozzáférés: 2010. május 19.)
↑ Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 29. o.
↑ Franz Stolze.szerk.: A. Asher: Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Denkmäler und Inschriften von Persepolis, Istakhr, Pasargadae, Shâpur (1882)
↑ Ancient Paint Buckets Found in Persepolis. chnpress.com. CHN (Cultural Heritage News Agency). (Hozzáférés: 2010. május 19.)
↑ Henri Stierlin, i. m. 101-102. o.
↑ Glasenapp, 447.o

– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. január 31., 17:28 (CET)

papp lászló.szerk.: fodor józsef: A macskák élete (magyar nyelven). budapest: Alexandra, 17. o. (2010). ISBN 369452235989

„	…a halálmadár-vizsgán csak ücsörgött és pislogott pislán. … Rászállott a legelső viskóra, és ott csücsült bóbiskolva. Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz, mert ez volt a temetői gyászház. Így lett a nagyerdő legostobább baglya a Huhogányos Akadémia tagja.	”
– Romhányi József

^[1]}}

szerk.: Kiss csaba: Iszlám művészet (magyar nyelven). Berlin: Vibce kiadó (1980). ISBN 1255521554
Kovács Lajos A Szeldzsukok története in: Iszlám művészet, i. m. 25. o.

Akkor most játszunk a vectorral[szerkesztés]

nahát... ^[2]

Egy minta a kiváló és kimerírtő szócikkre
Hiszi a piszi ^[3]

Mennyiség	Egység
13	kg
8	tonna

Campbell, Donald Edinburgh: a cultural and literary history, i. m.

Fájl:Lady Gaga Budapest 1.png

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ Romhányi, József: A bölcs bagoly. www.szepi.hu. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
↑ Hivatkozással élek
↑ A fene tudja mit csinál, ez egy forráshivatkozás beszúrása

Edinburgh infobox[szerkesztés]

Edinburgh (City of Edinburgh)

Edinburgh látképe
Becenév: Auld Reekie”, „Észak Athénja"
Közigazgatás
Ország	Skócia
Népesség
Teljes népesség	Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Népsűrűség	1785 fő/km²^[1]
Földrajzi adatok
Terület	262,28 km²
Edinburgh weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Edinburgh népessége
1755	1791	1811	1821	1831	1841	1851	1861	1871	1881	1891
57 195	81 865	82 624	112 235	136 054	138 182	160 511	168 121	196 979	228 357	261 225


1901	1911	1921	1931	1951	1961	1971	1981	1991	2001	2005
316 837	320 318	420 264	439 010	466 761	468 361	453 575	425 575	418 914	448 624	457 830
Források: The City of Edinburgh Council és Edinphoto

**Éghajlati táblázat**
	Jan	Feb	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szep	Okt	Nov	Dec	év
Legmagasabb középhőmérséklet (°C)	6,2	6,5	8,7	11,1	14,2	17,3	18,8	18,5	16,2	13,2	8,1	6,9	12,1
Legalacsonyabb középhőmérséklet (°C)	0,3	0,0	1,5	3,1	5,7	8,7	10,3	10,2	8,4	5,9	2,1	0,9	4,8
Csapadékmennyiség (mm)	57	42	51	41	51	51	57	65	67	65	63	58	668
Esős napok száma	17,2	13,6	16,2	14,0	14,4	13,3	13,1	15,2	16,5	16,7	16,3	16,3	182,8
Forrás: Meteorológiai világszervezet (World Meterological Organization)

Edinburgh[szerkesztés]

Edinburgh éghajlat[szerkesztés]

Edinburgh éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,2	6,5	8,7	11,1	14,2	17,3	18,8	18,5	16,2	13,2	8,1	6,9	12,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	0,3	0,0	1,5	3,1	5,7	8,7	10,3	10,2	8,4	5,9	2,1	0,9	4,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	57	42	51	41	51	51	57	65	67	65	63	58	668
Napi napsütéses órák száma	2	3	4	5	6	6	5	4	4	3	2	1	4
Forrás: Meteorológiai Világszervezet

Népesség régi fajta új adatokkal[szerkesztés]

Edinburgh népessége
1755	1791	1811	1821	1831	1841	1851	1861	1871	1881	1891
57 195	81 865	82 624	112 235	136 054	138 182	160 511	168 121	196 979	228 357	261 225


1901	1911	1921	1931	1951	1961	1971	1981	1991	2001	2007
316 837	320 318	420 264	439 010	466 761	468 361	453 575	425 575	418 914	448 624	468 070
Leith lakossága is bele van értve. források: Edinburgh-i Városi Tanács és Edinphoto

Skót infobox[szerkesztés]

Edinburgh (City of Edinburgh)

Edinburgh látképe
Skót gael nyelven: Dùn Èideann
Közigazgatás
Ország	Skócia
Tanácsi terület	City of Edinburgh
Lieutenancy area	Edinburgh
Rang	City
Polgármester	George Grubb Lord Provost
Irányítószám	EH
Körzethívószám	0131
Népesség
Teljes népesség	Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Népsűrűség	1785 fő/km²^[2]
Földrajzi adatok
Terület	262,28 km²
Időzóna	UTC
Edinburgh weboldala

Dravida[szerkesztés]

Tamil	Magyaros, ejtésközelítő	Telugu	Kannada	Malajálam	Magyaros ejtésközelítő
க்	k, g, h [1]	క	ಕ	ക	ka
		ఖ	ಖ	ഖ	kha
		గ	ಗ	ഗ	ga
		ఘ	ಘ	ഘ	gha
ங்	n	ఙ	ಙ	ങ	hnya
ச்	cs, sz, s [2]	చ	ಚ	ച	csa
		ఛ	ಛ	ഛ	csa
ஜ்	dzs	జ	ಜ	ജ	dzsa
		ఝ	ಝ	ഝ	dzsha
ஞ்	ny	ఞ	ಞ	ഞ	nya
ட்	t,d[3]	ట	ಟ	ട	ta
		ఠ	ಠ	ഠ	tha
		డ	ಡ	ഡ	da
		ఢ	ಢ	ഢ	dha
ண்	n	ణ	ಣ	ണ	na
த்	t,d[4]	త	ತ	ത	ta
		థ	ಥ	ഥ	tha
		ద	ದ	ദ	da
		ధ	ಧ	ധ	dha
ந்	n	న	ನ	ന	na
ப்	p,b[5]	ప	ಪ	പ	pa
		ఫ	ಫ	ഫ	pha
		బ	ಬ	ബ	ba
		భ	ಭ	ഭ	bha
ம்	m	మ	ಮ	മ	ma
ய்	j	య	ಯ	യ	ja
ர்	r	ర	ರ	ര	ra
ல்	l	ల	ಲ	ല	la
வ்	v	వ	ವ	വ	va
ஶ்	s	శ	ಶ	ശ	sa
ஷ்	sz	ష	ಷ	ഷ	sa
ஸ்	sz	స	ಸ	സ	sza
ஹ்	h	హ	ಹ	ഹ	ha
ழ்	zs	ళ	ಳ	ള	la
ள்	l
க்ஷ்	ks
ற்	r,tr, dr [6]	ఱ			ra

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

↑ www.edinburgh.gov.uk/internet/Attachments/Internet/Business/Economic_development/Strategy_and_Research/EBN_2009-2010_%28PDF,_1.36_mb%29.pdf
↑ Edinburgh by Numbers 2009-2010 (angol nyelven). Edinburgh: Economic Development Unit of The City of Edinburgh Council (2009)

[persepolis1-1] Parse or Persepolis. IranChamber.com. Iran Chamber Society, 2010. február 13. (Hozzáférés: 2007. május 20.)

[Dutz25-2] Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 25. o.

[3] Henri Stierlin, i. m. 101. o.

[4] Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 25,88. o.

[5] Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, 23. oldal

[ira018-6] Construction materials and techniques in Persian architecture. iranica.com. (Hozzáférés: 2010. május 19.)

[7] Apor Éva Perszepolisz, i. m. 23. o.

[8] Persepolis - Terrace. Livius.org. (Hozzáférés: 2010. május 19.)

[9] Werner F. Dutz & Sylvia A. Matheson, i. m. 29. o.

[10] Franz Stolze.szerk.: A. Asher: Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Denkmäler und Inschriften von Persepolis, Istakhr, Pasargadae, Shâpur (1882)

[11] Ancient Paint Buckets Found in Persepolis. chnpress.com. CHN (Cultural Heritage News Agency). (Hozzáférés: 2010. május 19.)

[12] Henri Stierlin, i. m. 101-102. o.

[13] Glasenapp, 447.o

[14] Romhányi, József: A bölcs bagoly. www.szepi.hu. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

[15] Hivatkozással élek

[16] A fene tudja mit csinál, ez egy forráshivatkozás beszúrása

[17] www.edinburgh.gov.uk/internet/Attachments/Internet/Business/Economic_development/Strategy_and_Research/EBN_2009-2010_%28PDF,_1.36_mb%29.pdf

[18] Edinburgh by Numbers 2009-2010 (angol nyelven). Edinburgh: Economic Development Unit of The City of Edinburgh Council (2009)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[1]

[2]

[3]

[1]

[2]

Perszepolisz
Világörökség

Adatok
Ország	Irán
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, III, VI
Felvétel éve	1979
Elhelyezkedése
Ivanhoe/privathomokozo Pozíció Irán térképén
é. sz. 29° 56′, k. h. 52° 53′29.933333333333, 52.88333333333329.933333°N 52.883333°EKoordináták: é. sz. 29° 56′, k. h. 52° 53′29.933333333333, 52.88333333333329.933333°N 52.883333°E