Romhányi József (költő)
| Romhányi József | |
 |
|
| Romhányi József saját versét szavalja | |
| Született | Nagytétény 1921. március 8. |
| Elhunyt | Budapest 1983. május 7. (62 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, költő, műfordító, humorista, forgatókönyvíró |
| Beceneve | Rímhányó |
| Romhányi József az IMDb-n Romhányi József a PORT.hu-n |
|
Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).[1]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja katolikus; ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről.[2] Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes.
Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960-1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja.[1]
Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső: Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt.[1]
Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított.[1] Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983). A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma : 211.[3]
A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki,[2] másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1975), a Mekk mester, (1974) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.
Ő írta minden idők egyik legnagyobb magyar slágerének szövegét is.[4] A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.
Művei [szerkesztés]
- Nagy szamárfül (Alexandra, 2006)
- Szamárfül (Móra, 1983; Gulliver, 1991, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2003)
- Doktor Bubó (Móra, 1979, 1981, 1999, 2002, 2003; Pannónia, 1985)
- A Mézga család (Móra, 2003)
- Mézga Aladár különös kalandjai (regény) (Móra, 1974, 2000)
- Bömbi (Minerva, 1967; Aranyhal, 1999)
- Mese az egér farkincájáról (Minerva, 1966)
- Misi meséi (Magyar Nők Országos Tanácsa, 1979)
- Tíz pici coca (Móra, 1969)
- továbbá opera-szövegkönyvek és videofelvételek
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d szerk.: Kenyeres Ágnes: Romhányi József, Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Arcanum (2001). Hozzáférés ideje: 2009. november 22.
- ^ a b Reményi Gyenes István. A könyv címe: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka. Budapest: Ex Libris (1997). ISBN 9638553014
- ↑ 2010. november 1.-i lekérdezés. Részletezés: 74 szerző; 86 dalszöveg; 51 fordítás
- ↑ http://www.undock.eu/HU/Rovat/Romhanyi_Jozsef-3686.aspx Romhányi József
Források [szerkesztés]
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka, Budapest, Ex Libris kiadó, 2000., ISBN 9638553030
- Magyar életrajzi lexikon
- Színházi Adattár honlapja, szinhaziadattar.hu
További információk [szerkesztés]
- Online Hallgatható versei
- Szamárfül című kötete
- Életrajz a Magyar Rádió Kincsestárában, hallgatható riport (403 Forbidden - engedélyhez kötött)
- ujhumor2_romhanyi.rm (403 Forbidden - engedélyhez kötött)
- Romhányi József a PORT.hu-n
- Romhányi József az Internet Movie Database-ben
- Szerzői adatlapja a Molyon
