Romhányi József (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Romhányi József szócikkből átirányítva)
Romhányi József
Romhányi József költő verset mond.jpg
Romhányi József saját versét szavalja
Született 1921. március 8.
Nagytétény
Elhunyt 1983. május 7. (62 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, műfordító, humorista, forgatókönyvíró
Beceneve Rímhányó

Romhányi József az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8.Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja katolikus; ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről.[2] Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes.

Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960-1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja.[1]

Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső: Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt.[1]

Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított.[1] Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983). A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma : 211.[3]

A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki,[2] másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1975), a Mekk mester, (1974) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.[4]

Ő írta minden idők egyik legnagyobb magyar slágerének szövegét is.[5] A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy szamárfül (Alexandra, 2006)
  • Szamárfül (Móra, 1983; Gulliver, 1991, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2003)
  • Doktor Bubó (Móra, 1979, 1981, 1999, 2002, 2003; Pannónia, 1985)
  • A Mézga család (Móra, 2003)
  • Mézga Aladár különös kalandjai (regény) (Móra, 1974, 2000)
  • Bömbi (Minerva, 1967; Aranyhal, 1999)
  • Mese az egér farkincájáról (Minerva, 1966)
  • Misi meséi (Magyar Nők Országos Tanácsa, 1979)
  • Tíz pici coca (Móra, 1969)

továbbá opera-szövegkönyvek és videofelvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d szerk.: Kenyeres Ágnes: Romhányi József, Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Arcanum (2001). Hozzáférés ideje: 2009. november 22. 
  2. ^ a b Reményi Gyenes István. A könyv címe: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka. Budapest: Ex Libris (1997). ISBN 9638553014 
  3. 2010. november 1.-i lekérdezés. Részletezés: 74 szerző; 86 dalszöveg; 51 fordítás
  4. Irodalmi Jelen
  5. http://www.undock.eu/HU/Rovat/Romhanyi_Jozsef-3686.aspx Romhányi József

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak