Szerkesztő:Bilinski20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A középkori könyvtár:[szerkesztés]

A középkorban az írásos műveknek az áthagyományozásában és azoknak megőrzésükben a scriptoriumoknak és a kancelláriáknak jelentős szerepük volt.A könyvtáraknak is jelentős szerepe van ebben, mert ezek az intézmények is az írásbeli áthagyományozásának műhelyei voltak. Ezek az intézményeknek a feladata azoknak a létrejött termékeknek megőrzése, amit a másolóműhelyek és a kancelláriák létrehoztak. A könyvtárak és levéltárak sorsa mindig is az írásbeliségnek a fejlődésével alakult. A könyv- és levéltárügy állása képet ad a mindenkori írásos kultúrának a színvonaláról. A középkor könyvtárai az ókori könyvtárak pompája után általában szerényebben formában létesültek. A Római Birodalom széthullása és a népvándorlás lefolyása után a volt provinciák a szellemi életét újra az egyházi intézmények gondozzák. Az ókorban bevett gyakorlat továbbra is érvényes lesz, hogy a közösség írott szövegei kolostorokban, püspöki székhelyeken, templomok formájában találnak anyagaik megőrzőikre s gyarapítóikra.A középkori szállóige szerint olyan a kolostor könyvtár nélkül, mint a vár fegyvertár nélkül. “Claustrum sine armario quasi castrum sine armentario.”Tehát ez azt tükrözi hogy a  kolostori életben  a könyvek központi szereppel bírnak. A korban már egy néhány tucat könyvvel rendelkező kolostor is gazdagnak számított.A gyűjteményt a vagyonleltár korabeli említése szerint nem egy helyen őrizték, hanem használati helyükön, ami a  kolostor több pontját jelentette. Külön önyvtárhelyiségre még az aránylag gazdagnak számító helyen sem számíthatunk a korban. A katolikus egyháznak a szellemi monopóliumának megtörése a XIII. századtól kezdődött. Ekkor jelentek meg és bontakozásnak indulnak a világi könyvtári kultúra elemei. Megjelennek az egyetemi, az uralkodói és a magángyűjteményeken alapuló könyvtárak . Vitéz János könyvtára is ilyen jellegű könyvtár volt.[1][2][3][4]

Vitéz János (1408-1472):[szerkesztés]

Az egyik legműveltebb magyarországi főpapként ismert Vitéz János személye. Nagyon alapos teológiai és széleskörű ismereteivel emelkedett ki a korszakban. Elsőként Magyarországon sajátította el tudatosan a humanizmust. A magyarországi reneszánsznak kezdeményezője és megalapozója lett a tevékenysége révén. Zsigmond király uralkodása óta már a királyi kancellária munkájában részt vett. Később Hunyadi Jánosnak legfőbb bizalmi embere lesz .Hunyadi János halála után a kormányzó fiainak nevelésének irányítójává is válik.Váradi püspökként, majd esztergomi érsekeként az országos politikára jelentős hatást gyakorolt a tevékenységével. Számára fontos volt a tehetséges ifjak támogatása. Általa számtalan tehetség itáliai iskolákban fejlődött tovább . Mátyás királynak a pozsonyi egyetemének megszervezése a nevéhez fűződik.Később az általa megszervezett egyetemnek az első kancellárja is volt.[5][6]

Könyvtárának említései:[szerkesztés]

A váradi udvarában teljesmértékben igazi itáliai humanista szellem dominált. Vitéz Jánosnak a könyvtára a Corvina mögött nagyságban a második volt a magyarországi humanista könyvtárak közt. Körülbelül  500 kötetre becsülik a könyvtári gyűjteménynek nagyságát.Többen is írásbeli formában megörökítették a könyvtára kiemelkedőségét. A könyvtárának említése Janus Pannonius és Miklós modrusi püspök, pápai követnek a munkásságában megjelenik ,illetve a híres német csillagász, Regiomontanus egyik munkájában is.Regiomontanus egyébként híres csillagászati tábláit, a Tabulae Varadiensest, Vitéz számára készítette. A munkájában pedig ilyen említést tesz a könyvtárról: „Benned tiszteli ez a dús könyvtár alkotóját, amelynek kincseivel Erdélyt és Magyarországot gazdagítod... Köztudomású, mily gonddal és mennyi költséggel gyűjtötted egybe különféle országokból a bölcsességre oktató könyveket, amelyek bőkezűségednek és emelkedett szellemednek hírét a késő nemzedékekre is át fogják hagyományozni.” Ezenkívül a nagy firenzei könyvkészítő műhely vezetője, Vespasiano da Bisticci is tesz említést írásos formában.Ismeretségük a kódexekhez fűződik, Vitézzel mint kódexek vásárlójával nagyon szoros kapcsolatban állt. Irásaiban azt írja, hogy „egyik legfőbb gondja volt szép könyvtárat összeállítani, melyben a tudomány minden ága képviselve volt. Itáliában és egyéb országokban kerestetett össze könyveket; amit pedig nem talált készen, leíratta Firenzében, nem törődve a költségekkel, csak azzal, hogy szépek és hibátlanok legyenek. Könyvtárából kevés latin könyv hiányzott.”  E kijelentés alapján számunkra kiderül hogy valószínűleg görög kódexek is előfordulhattak a könyvtárnak a gyűjteményében.[5][6]

Könyvtárának anyaga:[szerkesztés]

Könyveit  leginkább Itáliából szerezte be. De később már lehetségessé vált hogy,Magyarországon készüljenek az újabb könyvek. Közvetlenül Váradon Polánkai Bereck könyvmásoló dolgozott Vitéz János számára. Mivel Vitéz János szerette az alapos munkát és jártas volt a könyvek ügyében a szövegeknek pontosságát személyesen gondozta. Nemcsak a saját könyveit javította, hanem minden könyvet, amit elolvasott. 37 olyan korvinát ismerünk, amelyben megtalálhatók a javításai. A legtöbb corvinában az olvasás időpontja is fel van tüntetve. A könyvtárból 36 fönnmaradt kódex megvan, de a katalógus alapján még 28 elveszett műről van tudomásunk. A kódexei firenzei vaknyomásos reneszánsz bőrkötésekben vannak. A legtöbb firenzei kódexnek közepén a ritkának számító nyolcágú csillag motívumot megtalálhatjuk. A Magyarországon készült kódexeknek két típusát különítjük el. Az egyik, a korai, váradi, amely az említett firenzei kötéseket másolják. A másik típus lesz a jellegzetes magyar reneszánsz vaknyomásos bőrkötés. A magyar bőrkötés leggyakoribb motívumát a virágmotívumokat használja,illetve a középső részen egy kereszt alak található ami font levelekből áll. Ezek valószínűleg Esztergomban készültek. Tartalom alapján a megmaradt darabokat tanulmányozva kijelenthető,hogy tiszta humanista jellegű volt a könyvtár gyűjteményének gyűjtőköre. A korábban már említett, összesen 64 tételnek mintegy öthatoda világi tartalmú a humanizmus szellemében, és csak a maradék tétel bizonyult vallásos jellegűnek. Mátyás királynak a könyvtárának az állományától is sokkal jobban világias összetételű volt János Vitéz könyvtára. A legtöbb mű a történelem és irodalom témájú volt.Körülbelül egyenlő arányban fellelhető volt a teológia, filozófia, természettudomány (főleg csillagászat) témájú művek;de jogi munkákat is találunk a könyvtárban. A szerzőknek a fele klasszikus latin vagy görög író volt. Az alábbi szerzők műveit tárolta Vitéz János: mint például Arisztotelész, Cicero, Curtius, Hieronymus Iustinus, Lactantius, Livius, Lucanus, Ovidius, Plautus, Plinius, Plutarkhosz, Seneca, Statius, Suetonius, Xenophón stb. A gazdag gyűjteménynek a híre külföldre is eljutott. Fennmaradt írásokból kiderül hogy kölcsön is kértek a könyvtárból könyveket lemásolásra.Erre egy példa Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa tőle kölcsönözte Tertullianusát, illetve az egyik saját munkáját is megküldte másolás céljából.Egy másik példa erre, Liviust, Zbigniew Olesnicki lengyel bíboros kölcsönözte másolásra a könyvtárából.Az írásokból kiderült hogy, tőle többen is kértek kölcsön könyveket.[5][6]

Könyvtárának hagyatéka:[szerkesztés]

Sajnos ami korunkig Vitéz Jánosnak a könyvtára nem maradt fenn. Vitéz utóda Beckensloer érsek aki az általa alapított könyvtárat gondozta,1476-ban hűtlenül elhagyta Mátyás királyt. Zarándoklat ürügye alatt az országból távozott és a magyar király ellenségéhez, III. Frigyes császárhoz csatlakozott. III. Frigyes a salzburgi érseki széket ígérte neki ha átpártol hozzá. Beckensloer Vitéz gyűjteményéből a legszebb kódexeit magával vitte Salzburgba.Mai őrzési helyük Bécsben és Münchenben található. Néhány darab pedig bekerült a Corvina Könyvtárba, ezeket valószínüleg maga Vitéz hagyta ott a budai tartózkodása idején.[5][6]

Felhasznált források:[szerkesztés]

  1. A régi írásemlékek áthagyományozódása: könyvkereskedelem, könyvtárak és levéltárak. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  2. A középkori könyvtár - A középkori könyvtár. sites.google.com. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  3. http://www.arsalba.hu/pdf/teljeskvtarjegyzet.pdf 
  4. http://misc.bibl.u-szeged.hu/37115/1/konyvkult_002_119-151.pdf 
  5. a b c d Csapodiné Gárdonyi Klára: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Bp., 1984 
  6. a b c d Madas Edit - Monok István. A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig