Muszkovit

Muszkovit
Muszkovit egykristály
Adatok
Névváltozat	szericit
Ásványosztály	III. oxidok és hidroxidok – hidroxidok és hidrátok
Alosztály	rétegszilikátok
Ásványcsoport	csillámok és rokonai
Kémiai elnevezése	kálium-aluminium hidroszilikát
Képlete	KAl2Si3O10(OH)2
Kristályrendszer	monoklin
Megjelenési forma	álhatszöges, táblás, lemezes, pikkelyes
Sűrűség	2,7-3,1 g/cm³ g/cm³
Keménység	2,5 Mohs szerint
Hasadás	tökéletes
Törés	kagylós, egyenetlen
Szín	üveg- vagy gyöngyházfényű
Porszín	színtelen vagy narancsbarna
Fény	színtelen vagy alig színeződötten halványzöld vagy halványsárga
Átlátszóság	átlátszó
Oldhatóság	savakban

Leveles kifejlődésű muszkovit-albit kristályok

A muszkovit (magyar neve csillámkő), kálium-aluminium hidroszilikát, azaz kálium-, alumínium- és szilikáttartalmú ásvány. Monoklin kristályrendszerű a szilikátok csoportjának csillámfélék ásványegyüttesébe tartozik. Kálium tartalma jelentős, lapos, lemezes vagy pikkelyes kristályokban fordul elő. Króm tartalmú változata zöldes és fuchsite a neve. Mangán tartalmú változata az alurgite, elszineződése barnás. Gyakori kőzetalkotó ásvány, pegmatitos fázisban üregkitöltő kristályosodást mutat, benn-nőtt típusú. Nagytáblás lemezeinek népies elnevezése: máriaüveg. Kristályai ugyanúgy vékony lemezre hasíthatók, mint a biotité. Gyöngyházfényű ásvány, vékony lemezei áttetszőek, sőt teljesen átlátszóak. Hőálló, jó elektromos szigetelő, például a villanyvasalókban alkalmazzák. Sok muszkovitot tartalmaz a Duna homokja. Gránitban vagy egyedül vagy biotitcsillámmal fordul elő.

A mezometamorf zónára jellemző, epizónás párja a szericit.

• Olvadáspontja 1320 °C körüli.
• Elméleti összetétele: K₂O tartalma: 11,8%; Al₂O₃ tartalma: 38,5%.
• Különleges változata: az illit (hidromuszkovit), melynek képlete:(K,Na,H₃O)Al₂Si₃AlO₁₀(OH)₂H₂O

Keletkezése

Mélységi magmás kőzetekben elsődleges kőzetalkotó. Csillámpalákban gyakori, homokkövekben másodlagosan keletkezik.

Előfordulása

Gyakori kőzetalkotó ásvány. Nagytáblás négyzetméternyi lapokban Oroszország Nyugat-szibériai területein, Indiában főként Bengáliában, Kanada Ontarió államában, az Amerikai Egyesült Államok területén Dél-Dakotában és Új-Hampshirben, Brazíliában, Szlovákiában Rozsnyón. Romániában Macskamezőn (Masca).

Előfordulásai Magyarországon

Magyarországon hasznosítható csillámelőfordulás nincs. Sopron térségében (soproni csillámpala formáció) apró muszkovitkristályokkal bőven hintett szericitpalák fordulnak elő. A kőzetek egy részében metaszomatózis miatt a muszkovit leuchtenbergitté alakult, ezt leukofillitnek nevezzük. A Velencei-hegységben gránithoz kapcsolódóan biotitból keletkezett centiméteres nagyságú muszkovit kristályok találhatók. A rakacai kristályos mészkőben találtak nagyobb mennyiségben albittal összenőtt muszkovit kristályokat.

Különleges felhasználása

Hasított muszkovit lap.

Kiváló szigetelő tulajdonságai miatt elektromos készülékek gyártásánál nagy mennyiségben használták. Népszerű felhasználási területe volt kályhák és kandallók „ablakaként”.

Kísérő ásványok

Kvarcit, biotit, amfiból, földpát ásványok.

Külső források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
• Boldizsár Tibor (szerk): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.
• http://webmineral.com

Külső hivatkozások

• A Pallas nagy lexikona Csillám