Szalánk

	Szalánk (Slovinky)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Gabriela Kopnická
Irányítószám	053 40
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	1794 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	443 m
Terület	46,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 48″, k. h. 20° 50′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 48″, k. h. 20° 50′ 36″
	Szalánk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánk témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 14.) ezen a változaton alapul.

Szalánk (1899-ig Alsó- és Felsőszlovinka, szlovákul: Slovinky, németül: Höfen) falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőszalánk egyesítése.

Fekvése

Korompától 5 km-re nyugatra a Szalánk völgyében fekszik.

Története

1368-ban I. Lajos király oklevelében "villa Abakuk" néven említik először. Már a 14. században templomos hely volt, a rihnói uradalom része. 1460-ban két különálló község volt, ekkor "Zlowinka", illetve "Zluwinkautraque" néven a Szapolyai család birtoka. A dokumentumokban 1550-től "Zlowinka superior", illetve "Felsewszlovinka", a falu másik része pedig 1555-től Alsószlovinkaként szerepel. Később a Thurzók, majd 1693-tól 1848-ig a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. Lakói főként bányászok és favágók voltak, de földműveléssel és állattartással is foglalkoztak. Határában régen ezüstöt és rezet bányásztak. A 16. században ruszinokat telepítettek ide, akik magukkal hozták kultúrájukat és görögkatolikus vallásukat. A Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus templom a 18. és 19. század fordulóján épült fel. 1996-ban pedig ortodox templom is épült a községben. 1787-ben a község 226 házában 1571 lakos élt. 1828-ban 244 háza és 1764 lakosa volt. A 19. század végére a lelőhelyek kimerülése miatt visszaesett az ezüst és réz bányászata és 1885-től a vasércbányászat új korszaka kezdődött, amikor a kitermelt ércet a korompai és salgótarjáni vasüzemekbe szállították feldolgozásra.

Vályi András szerint "SZLOVENKA. A. ’s Szlovenka. Két tót falu Szepes Várm. földes Urok G. Csáky Uraság, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Krompachhoz 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, néhol hegyesek."^[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, Krompaczhoz délre 1/2 órányira: 124 r., 813 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Ut. post. Lőcse. Felső-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, közel Alsó-Szlovenkához: 185 r., 690 gör. kath. lak., kik többnyire bányászságból, szénégetésből, favágásból élősködnek. F. u. gr. Csáky."^[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben Alsószalánknak 1761, ruszin, szlovák, magyar, német, lengyel és cigány lakosa volt. Felsőszalánknak 750, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák és német kisebbséggel.

2001-ben 1867 lakosából 1762 szlovák, 50 ruszin, 33 cigány volt.

2011-ben 1917 lakosából 1710 szlovák, 75 ruszin, 32 roma volt.

Híres személyek

Itt született Miklóssy József (1792-1841) ikonosztázfestő, görög katolikus szerzetes.^[4]

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1799 és 1808 között épült.
Klasszicista kúria a 19. század elejéről.
Ortodox temploma 1996-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyar életrajzi lexikon

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyar életrajzi lexikon

[1]

[2]

[3]

[4]

Szalánk (Slovinky)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Gabriela Kopnická
Irányítószám	053 40
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
Népesség
Teljes népesség	1794 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	443 m
Terület	46,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 52′ 48″, k. h. 20° 50′ 36″48.88, 20.8433333348.880000°N 20.843333°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 48″, k. h. 20° 50′ 36″48.88, 20.8433333348.880000°N 20.843333°E
Szalánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Iglói járás m v sz Az Iglói járás települései
Igló (Spišská Nová Ves)
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)