Städteexpress

Städteexpress
Städteexpress a drezdai főpályaudvaron
Adatok
Ország	Német Demokratikus Köztársaság
Típus	vonatnem közlekedési hálózat
Nyomtávolság	1435 mm
Maximális sebesség	120 km/h
Üzemeltető
Üzemeltető	Deutsche Reichsbahn
A Wikimédia Commons tartalmaz Städteexpress témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Städteexpress (magyarul városexpressz, városok közötti expressz) az NDK egykori vasúttársaságának, a Deutsche Reichsbahnnak (DR) a leggyorsabb, legmagasabb színvonalú szolgáltatása volt. Kelet-Berlin és a legfontosabb keletnémet városok között közlekedett, összekötve az NDK fővárosát az összes kerületi székhellyel, Frankfurt (Oder), Neubrandenburg és Cottbus kivételével.

Története

1960 októberében a DR bevezetett egy városok közötti gyorsvasúti kapcsolatot, amely szolgáltatás Berlin és a körzetek fővárosa között jött létre, reggelenként és esténként közlekedett, kevés útközbeni megállóval. Ezeket a vonatokat normál D-Zugként (Durchgangszug, tehát gyorsvonat) jelölték, naponta közlekedtek.

Ugyanakkor a '70-es években már sürgető volt javítani Berlin és a többi nagyváros között a hivatás -és üzleti forgalmat. Ennek a szolgáltatásnak a kibővítéséhez azonban nem állt rendelkezésre elegendő vagon. Mivel az NDK számára a KGST-országokba irányuló vasúti gördülőanyag-export ezekben az években fontosabb volt, mint a hazai szükségletek kielégítése, ezért sem állt rendelkezésre elegendő kocsi. Végül is csak egy véletlen folytán érkezett meg a szükséges vagonmennyiség a Reichsbahn állományába. A Csehszlovák Államvasutak (ČSD) az 1976-ban a rendelt bautzeni első osztályú 103 Y/B-70 típusú vasúti kocsikat nem tudta átvenni. Ezeket a kocsikat vette át a DR még ebben az évben, s így tudta beindítani 1976 őszén a Städteexpress-hálózatot. Ezekkel a kocsikkal oldották meg elsősorban a Berlin és 100 km-nél messzebb fekvő keletnémet nagyvárosok közötti hatalmassá váló utazási igényt. A kis vagonpark, valamint a szűkös kapacitás miatt a DR fővonalain továbbra is csak napi egy vonatpár közlekedett. A vonatok általában a kora reggeli órákban indultak a körzeti székvárosokból és a késő délutáni órákban indultak vissza, a hivatásforgalomhoz igazodva. A szerelvények csak hétköznaponként, hétfőtől péntekig közlekedtek. A Städteexpressek bevezetésével a normál gyorsvonatok számát jócskán lecsökkentette a DR, azonban néhány járat továbbra is közlekedett.

Az új típusú vonatok színben is különböztek a DR más vonataitól, narancssárga-bézs színre festették az 1. és 2. osztályú kocsikat is. Mindkét osztályon először 6 ülés volt elhelyezve fülkénként, a 60 darab másodosztályú kocsi csupán műbőrborítású üléshuzattal volt ellátva, szőnyeg nélkül. Először a gyárilag felszerelt csehszlovák Dako-fékeket használták a szerelvényeken, csak később, egy nagyobb vizsgálat után cserélték őket ki a KE-típusú fékekre. Az első években még csak a Z2-es típusú kocsikon volt másodosztály, és mint az az NDK-ban szokásos volt, 4 ülőhely volt található egymás mellett, így egy fülkében 8 személy foglalhatott helyet, ami a kényelem rovására ment.

A Städteexpress lett a Szabad Német Ifjúság, illetve a hivatás- és pártforgalom számára az egyik elsőszámú közlekedési eszköz az NDK-ban. Ezek a járatokat a népnyelv „Bonzenschleudernek“, azaz magyarul „főnöki járgányoknak” nevezte. Különösen nagy jelentőségűek voltak a vonatok a Kelet-Berlinbe ingázó építőmunkások számára.

Működésének első néhány évében még csak a korai-, illetve kései berlini hivatásforgalmat szolgálta, de az újabb kocsik beállításával tovább bővítették a hálózatot Erfurt, Lipcse és Drezda irányába is. Hasonlóan a többi irányhoz, itt is a vonatok reggel hagyták el a székvárosokat és a késő esti órákban tértek vissza Berlinbe. Mindegyik Städteexpress Mitropa-étkezőkocsikkal közlekedett, amit később ugyanezen gyár büfékocsijai váltottak ki.

Ellentétben a nyugatnémet vasúttal, az NDK gyorsvasúti járatai nem ütemes menetrend szerint közlekedtek. Igen nagy különbség mutatkozott az átlagsebességekben is, az NSZK-ban már a '80-as években elérhetővé vált egyes szakaszokon 200 km/órás tempó, keleten lényegesen lassabbak voltak a vonatok. A leggyorsabb Städteexpress a Berlin-Schwerin járat volt, 98 km/h-s átlagsebességgel, míg a leglassabb a Berlin-Meiningen vonal 66 km/h-s átlaggal.

A német újraegyesítés után az immár egységesített DB/DR 1991/92-es menetrendben a legtöbb Städteexpresst leminősítették normál gyorsvonattá (D-Zug), vagy pedig teljesen törölték a menetrendből. Ezután ezen típusok már nem is jelentek meg külön a tájékoztató füzetekben. A nemzetközi forgalomban a DR 1986 és 1991 között mint legmagasabb utazási komfortú vonatát, az Interexpresseket közlekedtette Lengyelországba, Csehszlovákiába, illetve Magyarországra.

Díjazás

Az expresszvonatok használata pótdíjköteles volt, ezt Expresszugzuschlagnak, magyarul expressz-pótdíjnak nevezték, ami felár volt a normál gyorsvonathoz képest. A másodosztályon az I. Zónába (300 km távolságig) 2 keletnémet márkába került az utazás, első osztályon 4 márkába. 300 kilométeres távolságon felül az árak duplázódtak mindkét osztályon.

Útirányok és szerelvényösszeállítás

Név	Indulási állomás	Útirány	Célállomás	Először közlekedett	Vonatszám	Vagonbeosztás az 1. indulási naptól Bme/WRge/Ame	Vagonbeosztás 1981/82-től Bmhe/ Bme/WRge/Ame
Elstertal	Gera Hbf	Leipzig Hbf - Berlin-Schönefeld repülőtér	Berlin Ostbahnhof 1977.05.23-tól: Berlin-Lichtenberg	1976.11.01.	Ex 100/107	H: 7/1/5 K: 6/1/5 Sze: 6/1/5 Cs: 6/1/5 P: 7/1/5
Stoltera	Rostock Hbf	Oranienburg	Berlin-Lichtenberg	1976.11.15.	Ex 121/126	H: 6/1/3 K: 5/1/3 Sze: 5/1/3 Cs: 6/1/3 P: 6/1/3
Petermännchen	Schwerin (Meckl) Hbf		Berlin-Lichtenberg	1976.12.06.	Ex 131/126	H: 5/1/3 K: 5/1/3 Sze: 5/1/3 Cs: 6/1/3 P: 6/1/3	H: 2/5/1/3 K: 0/5/1/3 Sze: 0/5/1/3 Cs: 0/6/1/3 P: 2/6/1/3
Börde	Magdeburg Hbf	1977.09.25-től: Potsdam Hbf	Berlin-Lichtenberg 1977.05.23-tól 1978. 05. 23-ig: Berlin Ostbahnhof	1976.11.29.	Ex 141/146	H: 7/1/3 K: 6/1/3 Sze: 6/1/3 Cs: 6/1/3 P: 7/1/3
Rennsteig	Meiningen	Suhl - Erfurt - Halle	Berlin-Lichtenberg	1976.10.25.	Ex 150/157	H: 7/1/5 K: 6/1/5 Sze: 6/1/5 Cs: 7/1/5: P: 7/1/5	H: 1/7/1/5 K: 0/6/1/5 Sze: 0/6/1/5 Cs: 1/7/1/5: P: 0/7/1/5
Elbflorenz	Dresden Hbf	Dresden-Neustadt	Berlin Ostbahnhof 1977.05.23-tól: Berlin-Lichtenberg	1976.11.08.	Ex 170/177	H: 7/1/5 K: 6/1/5 Sze: 6/1/5 Cs: 6/1/5 P: 6/1/5	H: 1/7/1/5 Ki: 1/6/1/5 Sze: 1/6/1/5 Cs: 1/6/1/5 P: 1/6/1/5
Sachsenring	Zwickau (Sachs) Hbf	Karl-Marx-Stadt Hbf (Chemnitz) - Berlin-Schönefeld repülőtér a1984.06.03-tól: Leipzig Hbf	Berlin-Lichtenberg	1976.11.22.	Ex 172/175 1984.06.03-tól: Ex 160/167	H: 6/1/3 K: 6/1/3 Sze: 6/1/3 Cs: 6/1/3 P: 6/1/3	H: ?/6/1/3 K: 0/6/1/3 Sze: 0/6/1/3 Cs: ?/6/1/3 P: ?/6/1/3
Fichtelberg	Karl-Marx-Stadt Hbf	1989.05.29-ig: Dresden-Neustadt	Berlin	1984.06.03.	Ex 172/175	ismeretlen
Lipsia	Berlin		Leipzig Hbf	1979.05.27.	Ex 161/166	ismeretlen	legalább egy Bmhe
Berlin-Expreß	Berlin		Dresden	1985. 06.02.	Ex 171/176	ismeretlen
Berliner Bär	Berlin		Erfurt	1986.06.01.	Ex 151/156	ismeretlen
Thomaner	Berlin		Leipzig	1990.05.27.	Ex 162/162	ismeretlen

Az 1991. május 31-i állapot szerint

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Städteexpress című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Georg Thielmann, Peter Knaack: Schnelle Züge nach Berlin: die Geschichte der ‚Paradezüge‘ der DR 1960–1990. Städteschnellverkehr und Städteexpreß. Wachsenburg-Verlag, Arnstadt 2004. ISBN 3-935795-08-4
• Erich Preuß: Der Städte-Express der Deutschen Reichsbahn, 1. Kiadás, transpress Verlag, Stuttgart 2003; ISBN 3-613-71222-9