Puha hatalom
_by_Joseph_Nye.jpg)
A puha hatalom (nemzetközileg széles körben használt angol kifejezéssel soft power) politikai fogalma a társadalmi, politikai, állami hatalomnak azokat a viselkedési formáit, eszközeit és politikáit jelöli, amelyek értékalapú vonzással befolyásolják a másik fél viselkedését, arra ösztönözve, hogy kényszerítő erő nélkül, önként fogadja el a másik céljait.
Leírása[szerkesztés]
Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora, neves politikai elemző kezdte alkalmazni a 80-as évek végén[1] a hard power, soft power és a smart power fogalmait, azaz a kemény, a puha és az okos erőt. A kemény hatalom egy állam hatalmának hagyományos felfogása, a katonai és a gazdasági erő. Az okos hatalom pedig a kemény és a puha hatalom kombinációja.[2]
A puha hatalom származhat az ország mások számára vonzó kultúrájából, követendőnek tartott politikai értékeiből vagy erkölcsi tekintéllyel bíró külpolitikájából. Bizonyos helyzetekben a soft power eszközeként működhet a katonai és a gazdasági hatalom is (felszabadítás, békefenntartás, segélyek, támogatások), bár ezt a kettőt általában hard power, azaz kemény hatalmi típusú hatalmi eszközként tartjuk számon.
Rangsorok[szerkesztés]
Számos nemzetközi politológiai intézmény évente elkészíti az országok rangsorát az adott intézet szerint mért soft power, puha hatalom összefüggésében.[3] Ezek a tanulmányok számos tényezőt vizsgálnak, köztük az adott ország diplomáciai hálózatának kiterjedtségét, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatot, oktatási intézményeinek vonzerejét, kulturális és gasztronómiai attrakcióit, az üzleti vállalkozások iránti vonzerejét, digitális lábnyomát, lakóinak közvéleményét.
| Brand Finance's Global Soft Power 2023[4] |
ISSF's World Soft Power Index 2023[5] |
Monocle's Soft Power Survey 2022[6][7] |
Portland's The Soft Power 30 Report 2019[8] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Soft Power: The Means To Success In World Politics. PublicAffairs, ix, xi. o. (2004. március 16.). ISBN 9781586482251
- ↑ https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5872
- ↑ https://kitekinto.hu/2017/07/19/europan-kivul/franciaorszag-lett-a-legnagyobb-soft-power-hatalom/115684/
- ↑ „Australia slips again in global soft power ranking”, The Sydney Morning Herald, 2023. március 2.
- ↑ World Soft Power Index 2023. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ „Soft Power Survey: Part one”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ „Soft Power Survey: Part two”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ The Soft Power 30 - Ranking. Portland. [2017. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 28.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Soft power című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.