Szelec

	Szelec (Selec)
	A község látképe
	; Szelec zászlaja
	; Szelec zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1439
Polgármester	Dr. Stanislav Svatik
Irányítószám	913 36
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	1007 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	40 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	323 m
Terület	24,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°E
	Szelec weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szelec témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 13 km-re délre fekszik.

Története

A települést 1439-ben „possessio seu villa Selcz” néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek található a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő.”^[2]

1831-ben kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén.”^[3]

1866-ban ismét kolerajárvány pusztította. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 741 lakosából 708 szlovák, 2 egyéb anyanyelvű és 31 csecsemő volt. Ebből 594 római katolikus, 129 evangélikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 968 lakosából 943 szlovák, 19 német, 6 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.

2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák, 6 cseh, 1 orosz, 2 egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén.
Határában terül el a 37 hektáros Inóci tájvédelmi körzet.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

2019 Selec - Obraz mnohých generácií

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]