Santoni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santoni
(85,8 – 83,5 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
coniaci
campaniai

A santoni a késő kréta földtörténeti kor hat korszaka közül a negyedik, amely 85,8 ± 0,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a coniaci korszak után és 83,5 ± 0,7 mya ért véget, a maastrichti korszak előtt.

A korszak neve a franciaországi Saintes város nevéből származik.

Ebben az időszakban élt a Pannoniasaurus, valamint a Hungarosaurus és a Bakonydraco galaczi repülő őshüllő, amelyek maradványait a Bakony santoni korszaki mészkövében találták meg 2000-ben.

Ősföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A santoni idején a kontinensek még nem álltak a mai helyükön, de már nagyjából mai formájukat mutatták. Jelentős ma szárazon álló területeket azonban sekély tenger borította, mivel a tengerek szintje a santoni idején nagyon magas volt.

Vitatott, hogy ebben az időben már teljesen szétnyílt-e az Atlanti-óceán: Afrika és Dél-Amerika között még lehettek földhidak. A Középső-Atlanti-óceán már biztosan létezett. Valószínűleg összeköttetésben állt az Északi-sarkkal a Labradori-tengeren keresztül, és minden bizonnyal az Észak-Amerika közepéig hullámzó belső tengeren keresztül is. Dél-Amerikában és talán Afrikában is jelentős belső tengerek létezhettek.

Az Arab-félsziget ekkor még szorosan Afrikához tapadt, Dél-Európa még mai szemmel felismerhetetlen volt, sok mikrolemezből állt, amelyeknek java a tenger szintje alá merült. India még csak ekkortájt vált szét Madagaszkártól és kezdte meg vándorútját Ázsia felé.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


|
-260
|
-250
|
-240
|
-230
|
-220
|
-210
|
-200
|
-190
|
-180
|
-170
|
-160
|
-150
|
-140
|
-130
|
-120
|
-110
|
-100
|
-90
|
-80
|
-70
|
-60