Pannoniasaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pannoniasaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 85,3–83,5 Ma
Az előkerült csontok, fogak, koponyatöredékek elhelyezkedése a Pannoniasaurus rekonstruált csontvázán
Az előkerült csontok, fogak, koponyatöredékek elhelyezkedése a Pannoniasaurus rekonstruált csontvázán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Scleroglossa
Alrendág: Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha)
Család: Moszaszaurusz-félék (Mosasauridae)
Alcsalád: Tethysaurinae
Nem: Pannoniasaurus
Makádi, Caldwell & Ősi, 2012
Típusfaj
† Pannoniasaurus inexpectatus
Makádi, Caldwell & Ősi, 2012

A Pannoniasaurus az iharkúti lelőhelyen (csehbányai formáció) feltalált, a késő kréta (santoni) időszakból származó kihalt moszaszaurusz-féle hüllőnem. Egyetlen ismert faja a Pannoniasaurus inexpectatus[1] – a specifikus név jelentése „váratlan”, mivel édesvízi üledékekben találták a maradványokat, holott a többi moszaszauruszféle sós vízi ragadozó volt.

A PLoS ONE folyóiratban megjelent publikáció azonban egyértelműen édesvízi környezetben élő taxont ismertet. A faj példányai akár 6 méteresre is megnőhettek, és a jelenkori Magyarország területén lévő szigettenger folyóiban úszkálhattak.[2] A bánya rétegsorának különböző szintjeiből, valamint az Ajkai Kőszén Formációból összegyűjtött több mint száz moszaszauroidea csontlelet igazolja, hogy ez a faj igen gyakori volt ezen a területen.[2] A példányok átlagosan 3-4 méter hosszúak lehettek, a legnagyobb 6 méteres, a legkisebb csigolyacsontok tulajdonosai 70 cm-esek lehettek fosszilizálódásukkor. Ez azt látszik igazolni, hogy a Pannoniasaurusok teljes életciklusa a folyórendszerben zajlott, nem vándoroltak szezonálisan a tenger és az édesvíz között.[2] A ritkaföldfém-, az oxigén- és stroncium-izotópos vizsgálatok is egyértelműen arra utaltak, hogy az iharkúti gerincesek tartósan édesvízi környezetben éltek.[2]

Az állat orra a krokodilokéhoz hasonlóan lapos lehetett, és hasonlóan is vadászhatott; bár apró fogai zsákmányállatként kisebb táplálékot, főként halakat, teknősöket valószínűsítenek.

A kutatások 2000 óta zajlanak az egykori bakonyi bauxitbányában, gerinces paleontológusok, paleobotanikusok, tafonómusok, borostyánba zárt rovarokat tanulmányozók és fosszilis ürüléket vizsgáló kutatók részvételével.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (2012.) „The First Freshwater Mosasauroid (Upper Cretaceous, Hungary) and a New Clade of Basal Mosasauroids”. PLoS ONE 7 (12), e51781. o. DOI:10.1371/journal.pone.0051781.  
  2. ^ a b c d Origo: Egy váratlan gyík a Dunántúlról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]