Récske
| Récske (Riečka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1455 |
| Polgármester | Marián Spišiak |
| Irányítószám | 974 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 832 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 478 m |
| Terület | 6,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 19° 04′ 50″ | |
| Récske weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Récske (1886-ig Riecska, szlovákul: Riečka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 5 km-re északnyugatra a Riecsanka-patak partján fekszik.
Története
A falu a 15. században keletkezett az akkor Besztercebányához tartozó területen. Első írásos említése 1455-ben birtokosa Jung István oklevelében "Raczka" alakban történik. Ebben más településekkel együtt Besztercebánya városának adja zálogbirtokul. 1466-ban Jung István birtokát Ernst Jánosnak és Thurzó János királyi kamarásnak adta el. 1473-ban Hunyadi Mátyás "Recha" falut Corvin János anyjának Borbálának adta. Récske következő említése 1522-ben történt "Reczka" néven. Ezután a Fugger-Thurzó családok zálogbirtoka, majd 1546-tól a besztercebányai bányakamaráé. Területén rezet, vasat, szenet, ezüstöt, ólmot bányásztak, de jelentős volt a fakitermelés is. 1828-ban 109 háztartása volt. Az 1829-es egyházi vizitáció szerint temploma nem volt, az ugyanis 1811-ben összedőlt. A falu közepén egy harangláb állt. Az új templom csak 1858-ban épült fel Szűz Mária tiszteletére. 1828-ban 84 házában 623 lakos élt. Lakói bányászattal, kohászattal, favágással, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "RIESKA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Besztertzebányához mintegy mértföldnyire; határja olly minéműségű, mint Ulmankáé. " [2]
Fényes Elek szerint "Riecska, tót falu, Zólyom vgyében, magas hegyek lábánál keskeny völgyben s partoldalban szétszórva, 604 kath., 51 evang. lak., kik közt 27 telkes, 45 zsellér. Ut. p. Beszterczebánya. Urbéri telek 9, allodium nincsen. Kavicsos földe buzának nem való; de gyümölcse jó terem. Van kath. paroch. temploma, s egy patakja. F. u. a kamara."[3]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 558, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 567 lakosából 561 szlovák volt.
2011-ben 710 lakosából 666 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Július Alberty 1998: Riečka - od prameňov k dnešku. Banská Bystrica. ISBN 80-967757-1-5
Külső hivatkozások
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
