Ráday Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gysev5047 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 22., 16:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Tévéfilmjei)
Ráday Mihály
Ráday Mihály
Ráday Mihály
Született1942. június 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2021. július 16. (79 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRuttka Andrea
SzüleiRáday Imre és Ferda Erzsébet Magdolna
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (8/3(8/1/A.)-1-9/10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. –) Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

Életpályája

Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) divatdirektrisz.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte.

1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület),[6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort.[7] Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját.[8]

Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja a Nagy Budapest Törzsasztalnak.

Nős, felesége Ruttka Andrea textilművész; három gyermekük van.

Operatőrként

Tévéfilmjei

  • 1990 – Holnapra a világ
  • 1988 – Johann Strauss: A denevér
  • 1987 – Almási, avagy a másik gyilkos
  • 1987 – Bánk bán
  • 1987 – Dada
  • 1984-1993 – A világ metrói
  • 1983 – Kegyenc
  • 1983 – Közös kutya
  • 1983 – Buborékok
  • 1982 – Glória
  • 1982 – Bors néni
  • 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről
  • 1981 – Horváték
  • 1980 – A különc
  • 1979 – Kinek a törvénye?
  • 1978 – Mednyánszky
  • 1978 – Keménykalap és krumpliorr (televíziós sorozat)
  • 1977 – Az ész bajjal jár
  • 1977 – Békesség, ámen!
  • 1975 – Csontváry
  • 1975 – Ciklámen
  • 1975 – Tudós nők
  • 1975 – Csillagok változása
  • 1975 – A feladat
  • 1974 – Tigrisugrás
  • 1972 – Tévé-ovi

Publikációi (válogatás)

Több száz újságcikkét közölték különböző sajtótermékek.

  • Gyakori szerzője a Budapest című folyóiratnak.

Könyvei

  • Unokáink sem fogják látni avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát; RTV-Minerva, Bp., 1982
  • Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1-2.; szerk. Farkaslaky Erzsébet, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez; szerk. Berta István, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Városvédőbeszédek, 1-2.; Széchenyi, Bp., 1989
  • Ember az épített környezetben; ELTE Természettudományi Kar, Bp., 1993 (Humánökológia)
  • Jelenetek a pesti utcán; összekötő szöv. N. Kósa Judit, adattár Déry Attila, Sántháné Antal Sára; Karinthy, Bp., 1998
  • Új városvédőbeszédek; Tarsoly, Bp., 2001
  • Budapest teljes utcanévlexikona; adattár Mészáros György, szerk. Ráday Mihály, utcanévtörténetek Buza Péter, Prusinszki István; Sprinter, Bp., 2004
  • Budapesti utcanevek. A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013
  • Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013-
    • 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013
    • 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016

Televíziós műsorai

Elismerései (válogatás)

Tucatnál is több díja és kitüntetése van, ezek közül néhány jelentősebb:

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráday_Mihály&oldid=23615610”