Rudnay Béla
| Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla | |
 | |
| Született | 1857. október 1. Szénásfalu, Bars vármegye |
| Elhunyt | 1932. június 14. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931) |
| Foglalkozása | jogász, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla Gábor István (Szénásfalu, Bars vármegye, 1857. október 1. – Budapest, 1932. június 14.) a budapesti magyar királyi államrendőrség rendőrfőkapitány, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze, az Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, családtörténész.[1][2]
Élete
Az ősrégi magyar nemesi származású rudnai és divékújfalusi Rudnay család sarja. Édesapja, Rudnay István (1827-1916), nyitrai alispán, édesanyja, szentmiklósi és óvári Pongrácz Ilona (1830-1899) úrnő volt.[3] Az egyik fivére, Rudnay Sándor (1856-), jogtudor, ügyvéd, Nyitra város polgármestere, országgyűlési képviselő, a másik ifjabb Rudnay István (1867-1930), a Vaskorona rend lovagja, főszolgabíró, aki majd Trencsén vármegye alispánja volt.[4]
Jogi tanulmányait a Budapesti egyetemen végezte 1878-ban. Ezután Nyitra vármegye aljegyzője lett, 1880-ban főszolgabíróvá választották, 1884-étől a Nyitra vármegyei főszámvevői hivatalt töltötte be. 1887-ben Nyitra vármegye főjegyzője lett. A politikába belépve, 1892-ben országgyűlési képviselővé választották. 1894-ben Hont és Nógrád vármegyék főispánjává nevezték ki, és 1896-ban államrendőrségi főkapitány lett Budapesten. 1906-ban a Fejérváry-kormány alatt Budapest királyi biztosa volt, de még abban az évben nyugalomba vonult. 1910-ben a Nemzeti Munkapárti programmal országgyűlési képviselővé választották.
1932. június 14-én Budapesten hunyt el 74 évesen.
Házassága és leszármazottjai
Felesége, nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931),[5] Birly Lajos (1835-1904), földbirtokos,[6] és giczi, assai és ablonczkürthi Ghyczy Anna (1843-1909) lánya volt.[7] Rudnay Béla és Birly Ilona házasságából született:
- Rudnay Lajos (1883-1944), magyar királyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Neje Lelbach Irén Dóra.
- Rudnay Egyed (1885-1981), iparfelügyelő, gépészmérnök. Feleségei, Rothkugel von Rollershausen Eleonóra, és Polyák Mária.
Családtörténeti kutatásai
Főleg családtörténeti tanulmányokat írt.
- F. m. Nyitravármegye köztörvényhatóságának szabályrendeletei… (I–III., összegyűjtötte és kiadta, Nyitra, 1888–90)
- A Zsámbokréthyak (Bp., 1908)
- A Csermenyek és a parasztság büntetőbíróságai a XVI. és XVII. században (Bp., 1909)
- Újfalussyak és Rudnayak pörei a Petrőczyek ellen 1513 – 91 (Bp., 1910).
Őstörténeti és magyarság kutatói munkássága
Ezekben a témakörökben kutatásokat folytatott és tanulmányokat írt.[8][9]
- A régi nemzetségek és a szent király jobbágyai. - A Szent-István-Társulat bizománya. (Bp., 1923)
- Ősi intézményeink. - Stephaneum nyomda és könyvkiadó R.T. (Bp., 1924)
- A magyarok perzsa eredetűek. - Stephaneum nyomda és könyvkiadó R.T. (Bp., 1927)
- Őseink és rokonaink : történelmi tanulmány. (Karcag, 1928)
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Rudnay Béla gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Rudnay Béla keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Rudnay Istvánné Pongrácz Ilona gyászjelentése
- ↑ Magyar Életrajzi lexikon - Rudnay Béla
- ↑ familysearch.org Rudnay Béláné Birly Ilona gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Birly Lajos gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Birly Lajosné Ghyczy Anna gyászjelentése
- ↑ Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma - Rudnay Béla
- ↑ A hetvenéves védelmi idő, szerzői jog lejárt: 2013. évi XVI. törvény 36. § (1). Hatályos: 2013. XI. 1-től.
