Rosario Lo Bello

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 08:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Rosario Lo Bello
Személyes adatok
Teljes névRosario Lo Bello
Születési dátum1945november 4. (78 éves)
Születési helySiracusa,  Olaszország
Egyéb foglalkozásBiztosítási igazgató
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19751992.I. LigaJátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19831992.FIFA-tagJátékvezető
SablonWikidataSegítség

Rosario Lo Bello (Siracusa, 1945. november 4. –) olasz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozásként egy nagyobb IEA biztosítótársaság vezetője.

Pályafutása

Nemzeti játékvezetés

A játékvezetői vizsgát apja előtt sokáig titkolva 1963-ban tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1975-ben lett a Serie A játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1992-ben vonult vissza. Vezetett Serie A mérkőzéseinek száma: 195.

Kupamérkőzések

Vezetett kupadöntők száma: 3.

Olasz labdarúgókupa

Az Olasz Labdarúgó-szövetség JB szakmai tevékenységét elismerve három alkalommal bízta meg a kupadöntő egyik mérkőzésének koordinálásával.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1983. június 19. Marcantonio Bentegodi Stadion, Verona első döntő mérkőzés VeronaJuventus 2 : 0
1989. június 28. Giovanni Zini Stadion, Cremona második döntő mérkőzés UC SampdoriaSSC Napoli 4 : 0
1992. május 7. Alpi Stadion, Torino első döntő mérkőzés Juventus–Parma 1 : 0

Nemzetközi játékvezetés

Az Olasz labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1983-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az olasz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 34. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1992-ben vonult vissza. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

Labdarúgó-világbajnokság

A világbajnoki döntőkhöz vezető úton Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB kifejezetten partbíróként alkalmazta. Egy csoportmérkőzésen 2. számú besorolást kapott. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 1.

1990-es labdarúgó-világbajnokság
Világbajnoki mérkőzés
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény Nézők száma
1990. június 17. Della Favorita Stadion, Palermo csoportmérkőzés (F. csoport) EgyiptomÍrország Marcel van Langenhove 0 : 0 33 000

Labdarúgó-Európa-bajnokság

Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Nyugat-Németországba a VIII., az 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta.

1988-as labdarúgó-Európa-bajnokság
Selejtező mérkőzés
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1987. november 18. Prater Stadion, Bécs előselejtező (1. csoport) AusztriaRománia 0 : 0 6 000

Nemzetközi kupamérkőzések

UEFA-kupa

1974-ben a döntő találkozón, mint partjelző működött közre. Ennek a mérkőzésnek sporttörténeti jelentőségét azzal fokozhatjuk, hogy a nemzetközi játékvezetés végén járó, nemzetközileg megbecsült Concetto Lo Bello-nak, azaz az apjának segédkezhetett.

Szakmai sikerek

1986-ban az Olasz Labdarúgó-szövetség az "Év Játékvezetőjeként" a Dr. Giovanni Mauro alapítvány elismerő díjával jutalmazta.

Sportvezetőként

Az aktív nemzetközi játékvezetést befejezve 2006-ig az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottságánál nemzetközi játékvezető ellenőrként tevékenykedett.

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Paolo Bergamo

Olasz labdarúgókupa döntő
1982–1983

Utódja:
Paolo Casarin

Elődje:
Luigi Agnolin

Olasz labdarúgókupa döntő
1987–1989

Utódja:
Pietro D’Elia

Elődje:
Pierluigi Pairetto

Olasz labdarúgókupa döntő
1991–1992

Utódja:
Angelo Amendolia

Elődje:
Maurizio Mattei

Giovanni Mauro díj
1985–1986

Utódja:
Carlo Longhi