Vártemplom (Marosvásárhely)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Vártemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | kálvinizmus |
| Egyházkerület | Erdélyi református egyházkerület |
| Egyházmegye | Marosi református egyházmegye |
| Egyházközség | Marosvásárhelyi Nagytemplomi Református Egyházközség |
| Püspök(ök) | Ft. Pap Géza erdélyi püspök |
| Lelkész | Ötvös József Henter György |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század |
| Stílus | gótika |
| Felszentelés | 1400 |
| LMI-kód | MS-II-m-A-15475.01 |
| Elérhetőség | |
| Település | Maros megye |
| Hely | Bernády György tér, 5 sz., Marosvásárhey |
| Elhelyezkedése | |
 Vártemplom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 24° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 24° 33′ 59″ | |
 | |
| A Vártemplom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vártemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A marosvásárhelyi református Vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található lenyűgöző gótikus templom. Nagytemplomnak is hívták 19. század környékén.
Története[szerkesztés]
A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt és a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került. A Veit Stoss által készített feszületet eltávolították. A szájhagyomány szerint a Nyárád folyóba dobták és úgy került Nyárádremetére.
1602-ben Basta csapatai az írott források szerint nagy pusztítást végeztek, korábban elfogadott feltételezés szerint felégették a templomot. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685–1693 között részben helyreállították. Dendrokronológiai kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a szentély régi részeinek tetőszerkezetéhez használt fákat 1479–1480-ban vágták ki, a szerkezet zöme középkori; ugyanakkor valóban tartalmaz 1602–1603-ban kivágott fákból készült elemeket, tehát a pusztítás után végeztek javításokat.[1]
Ezután kezdődött a templom fénykora. 1789-ben Johannes Prause által készített barokk orgonával, 1841-ben pedig Bertúk György díszes úrasztalával gyarapodik. A 16 mázsás nagyharangot Kolozsvárott öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben öntötte Zlotaru János Sárkmányban.
Események[szerkesztés]
A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond is.
- 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat.
- 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot.
- 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
Képek[szerkesztés]
-
A Vártemplom déli látképe -
A Vártemplom nappal... -
...és éjszaka
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rédai Attila: Mítoszromboló évgyűrűk: dendrokronológiai kutatások Erdélyben (magyar nyelven). liget.ro, 2017. június 28. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
Források[szerkesztés]
- Címtár. www.reformatus.ro. Erdélyi református egyházkerület (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.) arch
- Marosvásárhely.lap.hu
- Virtuális Marosvásárhely
- A Marosvásárhely I. Református Egyházközség és a Vártemplom története. Népújság, 2016. november 22.
.svg){kind=small}