Pócsakői-víznyelő

Pócsakői-víznyelő
A Pócsakői-víznyelő bejárata 2017-ben
Hossz	87,1 m
Mélység	51 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	51 m
Tengerszint feletti magasság	406 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5452-14
Elhelyezkedése
Pócsakői-víznyelő Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 42′ 12″48.550166666667, 20.70325
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsakői-víznyelő témájú médiaállományokat.

A barlang bejárata 2011-ben

A Pócsakői-víznyelő megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkjának peremén, Bódvaszilas központjától északnyugatra található. Az Alsó-hegy fennsíkjára jellemző zsombolyoktól eltérően időszakosan aktív víznyelőbarlang, ugyanúgy mint a Meteor-barlang és a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang. Ez utóbbitól körülbelül 100 méterre egy víznyelőtölcsérben van lyukszerű bejárata. Közvetlenül az Országos Kéktúra útvonala, a 24-es számú Országos Kéktúra szakasz mellett van. Bódvaszilas központja felől megközelítve, egy meredeken emelkedő útszakasz után nyílik.

A barlangban elnyelődő víz a Vecsem-forrásban jelenik meg, amely 2100 méter távolságra fakad légvonalban. Felső triász mészkőben keletkezett. Omladékosak és szűkek járatai, valamint a barlang cseppkövekben szegény. Bejárásához engedély és barlangjáró alapfelszerelés kell. Ajánlott alsó aknájában kötelet használni kapaszkodásra, amelyhez 10 méter hosszú kötél elég.

Előfordul irodalmában Pócsa-köi-víznyelőbarlang (Vlk 2019), Pócsa-kői-barlang (Kőrősi 1983), Pócsakői-barlang (Szenthe 1972), Pócsakői-viznyelőbarlang (Kordos 1978), Pócsa-kői-víznyelőbarlang (Takácsné 1987), Pócsakői-víznyelőbarlang (Kordos 1977) és Pócskői-víznyelő (Kordos 1984) neveken is. 1984-ben volt először Pócsakői-víznyelőnek nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1963-ban kezdték el bontással feltárni a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai és 1963 nyarán 20 méter mélységig sikerült bejárniuk. 1964 márciusában fluoreszceines vízfestéssel kimutatták a víznyelő és a Vecsem-forrás kapcsolatát. A március 24-én megfestett víz hat nap múlva jelent meg a forrásban. A barlang és a forrás között körülbelül két kilométer a távolság légvonalban. 1964 nyarán újabb járatokat fedeztek fel a csoport barlangkutatói és ekkor hossza körülbelül 50 méter volt.

1965-ben Frojimovics Gábor és társai folytatták feltárási munkájukat és Frojimovics Gábor vezetésével felmérték a barlangot. Az elkészült térképlap alaprajz térképet és hossz-szelvény térképet tartalmaz. Dénes György az 1965. szeptemberi terepjelentésébe a felméréssel kapcsolatban azt írta, hogy hossza 90 méter és mélysége 51 méter. 1966-ban kisebb ellenőrzést és munkát végzett a járatrendszerben a csoport. 1968-ban a VMTE Petőfi Csoportjának kutatói dolgoztak a végponton, hogy további járatokat fedezzenek fel.

Az 1970-es évek közepén az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportjának tagjai és a VMTE Lakatos László Barlangkutató Csoportjának tagjai térképezési munkát végeztek a barlangban. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 51 m mély Pócsakői-viznyelőbarlang az ország 46. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 50. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 51 m mély, 1976-ban 51 m mély, 1975-ben 51 m mély Pócsakői-víznyelőbarlang.

1981-ben, 1982-ben, 1983-ban és 1984-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoport végzett benne feltáró munkát. 1982-ben a Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pócskői-víznyelő néven Pócsakői-víznyelő névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 62. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő és 51 m függőleges kiterjedésű Pócsa-kői-víznyelőbarlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 51 m mély.

1990-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1995 óta a Világörökség része. 1998-ban készült el hossz-szelvény térképe keresztmetszetekkel, amelyet a BEAC barlangkutatói készítettek. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-14 barlangkataszteri számú Pócsakői-víznyelő Magyarország 83. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 51 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 51 m mély volt. A Koleszár Krisztián által írt és 2004–2005-ben megjelent kirándulásvezető füzet szerint 87 m hosszú és 51 m mély.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Pócsakői-víznyelő az Aggteleki Nemzeti Parkban található és védett természeti érték. Bódvaszilas felett, az Alsó-hegy oldalában, 406 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Vörös Meteor SE barlangkutatói bontással tárták fel 1963-ban. Triász mészkőben jött létre az időszakosan aktív, szűk barlang. Már 1964-ben ki lett mutatva vízfestéssel a víznyelő és a 2100 m légvonalbeli távolságra levő Vecsem-forrás kapcsolata. Hossza 87 m és mélysége 51 m. Engedéllyel, alapfelszereléssel és kapaszkodókötéllel járható.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/14 nyilvántartási számú Pócsakői-víznyelő. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5452-14 kataszteri számú Pócsakői-víznyelő. 2014. április 27-én a barlang járhatatlan volt az eltömődött bejárati része miatt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1998-as hossz-szelvény térkép három keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 87 m hosszú, 50 m mély és 407 m tengerszint feletti magasságban nyílik. A 2021. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent helyesbítés szerint a 2020. évi MKBT Tájékoztatóban közölt információ hibás, mert a Pócsakői-víznyelőben elnyelődő víz nem a Meteor-forrásban, hanem a Vecsem-forrásban jelenik meg. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Pócsakői-víznyelő (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30., 32., 33. old.
• Dénes György: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1965. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 11. old.
• Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old.
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1433. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 130. old.
• Frojimovics Gábor: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi pócsakői kutatótáboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 112. old.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 14. old.
• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262., 263., 264., 265. old.
• Hazslinszky Tamás: Az Észak-Borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Karszt és Barlang, 1965. 2. félév. 66. old. (A víznyelőről van szó benne, a barlangról nincs.)
• Hegedűs András Juju – Speleo Band, Kosztra Barbara – MKBT elnökség: A Speleo Band és az MKBT közös kutatótábor pályázatának eredménye. MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 7. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 25. old. és egy fénykép a hátsó borítón ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 53. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 20. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
• Kőrösi Gyula: A KPVDSZ Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoport jelentése 1981. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1981. 221. old.
• Kőrösi Gyula: KPVDSZ VMTE Központi Csoport 1983. évi jelentése. Kézirat. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kőrősi Gyula: VMTE Központi Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 159. old.
• Kőrösi Gyula: VMTE Központi Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 141. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 100., 101., 102. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 362. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Szabó Zoltán: Beszámoló az Aggteleki-karszt Kutatás Projekt téli kutatótáboráról. MKBT Tájékoztató, 2018. január–február. 13. old.
• Szenthe István: Újabb adatok az alsó-hegyi karsztobjektumok vizsgálatához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 1. füz. 5. old.
• Szenthe István – Czakó László: Jelentés az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub barlangkutató csoportjának 1974. október 1-től 1975. december 31-ig végzett tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1976. 275. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 56. old.
• Titkárság: 2020. szeptember–decemberi tájékoztató – helyesbítés. MKBT Tájékoztató, 2021. január–április. 3. old.
• Tóth Attila: Továbbjutás a Pócsa-kői-víznyelőbarlangban. MKBT Tájékoztató, 2020. szeptember–december. 18–20. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 154–155. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Pócsakői-víznyelő