Pettyes paka

Pettyes paka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha) Alrendág: Hystricognathi Részalrend: Caviomorpha Öregcsalád: Cavioidea Család: Pakafélék (Cuniculidae) Nem: Cuniculus Faj: C. paca
Tudományos név
Cuniculus paca (Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Agouti paca
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pettyes paka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes paka témájú médiaállományokat.

A pettyes paka (Cuniculus paca) vagy régebbi nevén (Agouti paca) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, azon belül pedig a pakafélék (Cuniculidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Cuniculus nem típusfaja.

Elterjedése

Mexikó déli részétől a közép-amerikai földhídon át egészen Argentína északi részéig fordul elő. Dél-Amerikában csak az Andoktól keletre fordul elő. Kuba szigetére is betelepítették.

Erdős területeken fordul elő, lehetőleg mindig víz közelében él.

Alfajai

• Cuniculus paca paca
• Cuniculus paca guanta
• Cuniculus paca mexicanae
• Cuniculus paca nelsoni
• Cuniculus paca virgata

Megjelenése

Testhossza 70-80 centiméter, magassága 32-34 centiméter, a kifejlett egyedek súlya 6-12 kilogramm. A vízidisznó és a pakarána után Dél-Amerika harmadik legtestesebb rágcsálófaja. Rövid szőrzete, felül sötétbarna, fehérrel enyhén pettyezett, míg hasa egyszínű sárgásfehér. Rövid lábai vannak. Mellső lábain 4 ujj, míg a hátsókon 5 ujj látható.

Életmódja

Éjszaka aktív, magányos életmódú faj. Lehetőleg sosem távolodik el túlzottan a víztől. Veszély esetén a vízbe menekül. Remekül úszik és jól bukik. Elég sokáig bírja a víz alá lebukva.

Növényevő faj, fő tápláléka az erdők fáinak gyümölcsei és különféle magvak. Ezeket többnyire sietősen összegyűjti, majd egy nagyobb mennyiséggel biztonságos helyre vonul, ahol komótosan elfogyasztja azokat. Rágóizmai különösen fejlettek, így kifejezetten kemény héjú termésekkel is jól elboldogul.

Természetvédelmi helyzete

A pakára sokfelé vadásznak, de nagy elterjedési területe miatt jelenleg nem számít veszélyeztetett fajnak, bár lokálisan több állománya fenyegetett lehet.

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Paka című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
• Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar neve