Perlit (kőzet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
perlit
Perlite-nps-02316.jpg
perlitfolyás
Adatok
Képződés típusa magmás
Képződés helye kiömlési
Szerkezet hialinos
Szövet iránytalan
Vegyi összetétel savanyú (felzikus)
Ásványos összetétel túltelített
Fajsúly 1100 kg/m³
Előfordulás szinorogén vulkanizmus, szubszekvens vulkanizmus
Duzzasztott perlit

A perlit viszonylag magas víztartalmú, speciális riolit- vagy dácitváltozat, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. A kiömlési kőzetek, savanyú (felzikus) alcsoportjába tartozik. Sajátos tulajdonsága, hogy megfelelő hevítés hatására nagy mértékben megduzzad.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felszíni bányászatot követően a perlitkőzetet megőrlik, majd 850–900 C°-ra hevítik. A perlit felülete melegítés hatására meglágyul, a kőzetben kémiailiag kötött víz gőzzé változik, és kis kapillárisokon (csatornákon) a környezetbe távozik. A folyamat során az anyag eredeti térfogatának 7-16-szorosára duzzad. A folyamat nagyban hasonlít a pattogatott kukorica készítéséhez.

Feldolgozási folyamatok
Eljárás neve Tevékenység Végtermék Felhasználási terület
Előkészítési eljárás Bányászat, őrlés Nyersperlit Perlitduzzasztás, cementgyártás
Feldolgozási eljárás Duzzasztás Duzzasztott perlitek Építőipar, kertészet, mezőgazdaság
Nemesítési eljárás A perlit kezelése felitatási vagy szórásos eljárással Hidrofóbizált perlit, kéményszigetelő, lépésálló stb. A nemesítési eljárástól függ (például hidrofóbizálás -> környezetvédelem, kéményszigetelő -> építőipar)
Darálás A duzzasztott perlit újradarálása Szűrőperlit Bortermelés, üdítőgyártás, nyomdaipar, gyógyszeripar, étolajgyártás

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású, szemcsés struktúrájú, környezetbarát, természetes kőzet, melynek hőszigetelőképessége magas (λ = 0.045 – 0.070 W/mK)

A perlit tipikus összetétele:

A hőkezelés előtti és utáni sűrűség összehasonlítása:

  • A nyers perlitkő sűrűsége: kb 1100 kg/ (1.1 g/cm³)
  • A duzzasztott perlit sűrűsége 30-150 kg/

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsony sűrűsége, viszonylag alacsony ára és jó hőszigetelő képessége miatt a perlitet számos helyen lehet felhasználni.

Az építőiparban a perlitet széleskörűen használják önálló alkotórészként, hőszigetelő vakolatok, betonok adalékanyagaként, könnyűszerkezetek készítésére, és tűzvédelmi célokra. Habarcshoz adagolva a perlit a tűzállóságot növeli, de használják szigetelőanyagoknál vagy kerámiaburkolatoknál az agyaghoz adott adalékként is.

Klímatechnológiában szigetelőanyagként, például a hűtőtárolóknál használatos.

Szűrési segédanyagként is ismert, például a gyógyszeriparban a fermentlé szűréséhez perlitet használnak.

Kertészetben a komposzthoz adagolva a levegő számára jobban átjárhatóvá teszi a komposztot, de emellett megőrzi a jó vízvisszatartó képességét. Vízkultúrás növénytermesztéshez jó közeg készíthető perlit felhasználásával, mert a perlit a nedvességet magába szívja, és csak akkor adja le, ha a környezete azt megkívánja: például szárazság esetén. Vízzel telített állapotában a gyökér köré szórják, így a gyökerekre tapad, és nagy meleg idején a nedvességet a gyökereknek leadja. Szabályozza a növény vízgazdálkodását és javítja a talajklíma állapotát.

Lelőhelyek, feldolgozó üzemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perlitbánya található Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Görögországban és Törökországban is.
Magyarországon jelentős perlit nyersanyag-lelőhelyek találhatóak Pálháza közelében. A rendszerváltás előtt a perlit felhasználását fejlesztésekkel ösztönözték. A rendszerváltás után egy nagyobb építőipari társaság tulajdonába kerültek a pásztói és nyirtelki üzemek, a Tapolcán lévőt felszámolták.
Duzzasztómű üzemel Pilisvörösváron, Olaszliszkán, Erdőbényén, Tökölön és Lepsényben.