Peračko Blato
| Peračko Blato | |
 | |
| A Baćinai-tavak látképe, a távolban Peračko Blato házai. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Ploče |
| Irányítószám | 21340 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 280 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 9 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 04′ 37″, k. h. 17° 26′ 24″Koordináták: é. sz. 43° 04′ 37″, k. h. 17° 26′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peračko Blato falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Pločéhez tartozik.
Fekvése
Makarskától légvonalban 41, közúton 53 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, a Baćinai-tavaktól keletre fekszik.
Története
Arra a sík területre, amelyen a település fekszik jelentős hatást gyakorolnak a talajvizek, ezért kapta ez a terület a Blato (sár) nevet. A település nevének előtagja az ősi Perak falu nevéből származik, melyről a tórendszernek ez a partrésze is a Peračka zavala (Peraki katlan) nevet kapta. Perak már a 10. század óta létező település, a mára már kihalt Vladimirović kenézcsalád lakóhelye volt. Ősi váruk maradványai egy faragott kereszttel ma is megtalálhatók a településen. A falut 1664-ben és 1666-ban is említik a zaostrogi plébánia anyakönyvei megemlítve az itt élő Kruševčić és Vladičević családokat. A török uralom idején ugyanis az itteni hívek lelki szolgálatát a zaostrogi ferences atyák látták el. Perak neve a Perko személynévből származik, mely végső soron a Petar (Péter) névre megy vissza. A török uralom után a terület a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett.
A mai Peračko Blato viszonylag új település, mely Peraknak a Zapadna Plina nevű településrészéből jött létre. 1880-ban 153, 1910-ben 301 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 2001-ben 280 lakosából 109 fiatalabb volt 30 évesnél, 108-an voltak 30 és 60 év közöttiek, míg 63 volt a 60 évesnél idősebbek száma. A településnek 2011-ben 288 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 153 | 220 | 310 | 301 | 0 | 0 | 398 | 477 | 447 | 406 | 657 | 255 | 280 | 288 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát részben Banjához, részben Baćinához számították.)
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Ploče város hivatalos oldala (horvátul)
- Rövid ismertető a településről (horvátul)
További információk
- Ploče információs portálja (horvátul)
