Ugrás a tartalomhoz

Pásztorzávod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paština Závada szócikkből átirányítva)
Pásztorzávod (Paština Závada)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1402
PolgármesterViera Hvizdáková
Irányítószám013 41
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség244 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület7,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°E
Pásztorzávod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7.-8. században pedig korai szláv település állt.

A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben „Zawadka” alakban tűnik fel. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt, ekkor „Zawada” néven említik az írott források. 1720-ban 11 adózó háztartása létezett. 1773-ban „Pascina Zavada”, 1784-ben „Paucsina Zavada” a neve. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. N. Zavada. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Nemsovának, és Podszkálnak szomszédságjokban; határjaik soványak.[2]

1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.

2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]