Passuth László
| Passuth László | |
 | |
| Víz tükrére krónikát írni című művében Csigó László felvétele | |
| Élete | |
| Születési név | Passuth László Alfréd |
| Született | 1900. július 15. Budapest |
| Elhunyt | 1979. június 19. (78 évesen) Balatonfüred |
| Sírhely | Balatonarács |
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekei | Passuth Krisztina |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | történelmi regény |
| Első műve | Eurázia |
| Fontosabb művei | Esőisten siratja Mexikót Nápolyi Johanna Sasnak körme között Négy szél Erdélyben Sárkányfog |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Passuth László témájú médiaállományokat. | |
Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja.
Életpályája
Passuth Ferenc József szolgabíró és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia[1][2] gyermekeként született.[3] Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író, politikus volt. 1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. 1920-ban került Budapestre. Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth életének több szakaszában élt Rákospalotán, illetve Újpesten.[4]
Jogi diplomát szerzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950-től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói művei az 1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg. Első, Eurázia című regényét 1937-ben adták ki.
Ezután számos regényt írt, alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult és művészi stílusban. Manapság az irodalombarátok ellentmondásosan ítélik meg, időnként fellángol a vita könyveinek olvasmányosságáról. Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben. 1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből.
Számos nyelvből fordított – 1949-től 1956-ig csak fordításai jelenthettek meg. 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a "tűrt" kategóriában – viszont számos műve jelent meg külföldön. Életrajzi, művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak.
Házastársa békási Békésy Lola Alojzia volt, akivel 1936. június 25-én Budapesten kötött házasságot.[5] A házassággal Békésy György Nobel-díjas biofizikus sógora lett.
Sírja a balatonarácsi temetőben található.
Művei
- Eurázia. Regény; Athenaeum, Bp., 1937
- Esztergomi symposion; s.n., Bp., 1937 (Apollo-könyvtár)
- Esőisten siratja Mexikót; Athenaeum, Bp., 1939
- Nápolyi Johanna; Athenaeum, Bp., 1940
- A lombard kastély. Regény; Athenaeum, Bp., 1942 k.
- A Bíborbanszületett; Athenaeum, Bp., 1943
- Forgóajtó; Athenaeum, Bp., 1944
- Felhő és oázis; Bibliotheca-Officina Kiadó és Ny., Bp., 1946
- Fekete bársonyban. Regény; Athenaeum, Bp., 1946
- Idegenek. Regény; Dante, Bp., 1949
- Sasnak körme között; Ifjúsági, Bp., 1956
- A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története; Zeneműkiadó, Bp., 1957
- Négy szél Erdélyben; Magvető, Bp., 1957
- Lagunák. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Megszólal a sírvilág. Regény; Móra, Bp., 1959
- Édenkert az óceánban. Bougainville felfedezi Tahitit; Táncsics, Bp., 1959 (Útikalandok)
- Sárkányfog. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1960
- A harmadik udvarmester. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1962
- Ravennában temették Rómát; Móra, Bp., 1963
- Aranyködben fáznak az istenek. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Kutatóárok. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1966
- Madrigál. Carlo Gesualdo életregénye; Zeneműkiadó, Bp., 1968
- Rézkor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969
- Örök Hispánia; Gondolat, Bp., 1969 (Világjárók)
- Hétszer vágott mező. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1970
- Nápoly; Zeneműkiadó, Bp., 1972 (Muzsikáló városok)
- Találkoztam Esőistennel; Szépirodalmi, Bp., 1972
- Gyilokjáró. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1973 (önéletrajz)
- Tört királytükör. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1974
- Emlék és folytatás. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1975
- Tornyok árnyékában; Szépirodalmi, Bp., 1977
- Barlangképek. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1978
- Medúzafej. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1979
- Víz tükrére krónikát írni. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1980
- Tíz esztendő, tető alatt; Szépirodalmi, Bp., 1981
- Anselmus. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1983
- Perszephoné; Enciklopédia, Bp., 2011
Emlékezete
-
Emléktáblája egykori lakhelyén
Budapest, II. kerület, Rózsahegy utca 1/a -
Emléktáblája Balatonfüreden -
Sírja a balatonarácsi temetőben -
Passuth László római katolikus temető Balatonarácson
Jegyzetek
- ↑ Ellenberger Eugénia születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1039/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Éber Emánuella keresztelési bejegyzése az újpesti rk. keresztelési akv. 183/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1042/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: Passuth László. XV. kerületi blog, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 285/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
Források
További információk
