Parádsasvár
| Parádsasvár | |||
_(5819._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg) | |||
| A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Pétervásárai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Holló Henrik (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3242 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″ | |||
 Parádsasvár
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parádsasvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai járásában.
Fekvése
Parádsasvár a 24-es számú főútból kiágazó 24 117-es úton át megközelíthető zsáktelepülés. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
Történelem
A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.
Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Holló Henrik (független)[4]
- 1994–1998: Holló Henrik (független)[5]
- 1998–2002: Holló Henrik (független)[6]
- 2002–2006: Holló Henrik (független)[7]
- 2006–2010: Holló Henrik (független)[8]
- 2010–2014: Holló Henrik (független)[9]
- 2014–2019: Holló Henrik (független)[10]
- 2019-től: Holló Henrik (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 393 | 378 | 371 | 307 | 357 | 331 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 6,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 12,3% (30,9% nem nyilatkozott).[12]
Gazdaság
A Parádi Üveggyár 2005-ben bezárt.[13]
- Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
Turizmus
- Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
- Parádsasvári üvegmanufaktúra[13]
- Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
Jegyzetek
- ↑ a b Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Parádsasvár története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Parádsasvár Helységnévtár
- ↑ a b Az üveg varázslata (magyar nyelven). Art Glass Parád Kft.. [2018. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)
További információk
| Szuha | Nádújfalu | Bodony |
| Galyatető |
|
Parád |
| Gyöngyösoroszi | Gyöngyös (Mátraháza) | Kékestető |
