Nikkelin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikkelin
Nickeline.jpg
Általános adatok
Kémiai név nikkel-arzenid
Képlet NiAs
Kristályrendszer hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály 1:1 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Csoport Nikkelincsoport
Azonosítás
Megjelenés tömött vaskos tömegek
Szín rézvörös szürkén futtatott
Porszín barnásfekete
Fény fémfényű
Átlátszóság opak
Keménység 5,0-5,5
Hasadás rossz
Törés kagylós
Sűrűség 7,7-7,8 g/cm³

A nikkelin a szulfid- és rokon ásványok osztályába tartozó nikkel-arzenid ásvány. Kristályai hexagonális rendszerben alakulnak ki, apró termetűek, dipiramisos kristályalakban tömegesen, vaskos kifejlődésűek, a kristályalak ritkán ismerhető fel. Jellegzetes a világos rézvörös színe felületén rendszerint barna vagy szürke futtatott elszíneződéssel. 1694-ben Németország területén a Harz-hegységben már bányászták és vörös nikkelércnek nevezték. Az ásvány analitikus leírása az elnevezőtől F.S. Bendaut minerológustól származik, melyet 1832-ben ismertettek. Fontos nikkelérc, melynek arzén tartalmát is hasznosítják.

Kémiai összetétele:

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magas hőmérsékletű hidrotermás, magmatikus folyamatokban keletkezik, rendszerint kobalt és bizmut ércesedésekkel együtt jelenik meg.

Hasonló ásványok: termésbizmut és pirrhotin.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős előfordulásai találhatóak: Németország területén Hessen, Türingia tartományokban és a Fekete-erdő vidékén. Csehország területén Jáchymov közelében, Szlovákiában Dobsina környékén.Kanadában Ontario tartomány Gowganda város közelében. Előfordulásai ismertek az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia szövetségi államában, Japán és Argentína területén.

Kísérő ásványok: bizmutin, kloantit, kobaltin és smaltin.

A Mecsek-hegység déli előterében Bakonya és Kővágószőlős közelében poligén ércesedés található melyben több más ásvány társaságában a nikkelint is kimutatták. Ipari jelentősége nincs, ásványtani jelentőségét az előfordulás sokfélesége adja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
  • http://webmineral.com