Növényi olajok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földimogyoró-olaj
Olívaolaj

A növényi olajok magvakból vagy más növényi forrásokból nyerik, amelyeket préselnek. Javarészt glicerin és zsírsavak észtereiből állnak.[1] Az illóolajoktól eltérően zsíros olajnak is nevezik. Egyes fajták, például az olívaolaj azonnal alkalmasak emberi fogyasztásra, míg más fajtákat, például a repceolajat először fel kell dolgozni.

Mivel a növényi olaj több telítetlen zsírsavcsoportot tartalmaz, mint az állati eredetű zsír, általában értékesnek tartják, és nagy szerepet játszik a koleszterinszint-csökkentő diétákban.

A köznyelvben a növényi olaj kifejezést sokszor kifejezetten folyékony olajokra használják.[2][3]

Felhasználásuk[szerkesztés]

Számos olyan terület van, ahol a növényi olaj fontos szerepet játszik:

  • Élelmiszerként a mediterrán konyha egyik fő összetevője, és gyakran használják saláták elkészítéséhez is.
  • Hidrogénezett zsírként a margaringyártás alapanyaga. Azonban részleges hidrogénezéskor transzzsírsavak keletkeznek, melyek többek közt a szívbetegségek kockázatát is növelik.[4] Ez olyan szabályozások megalkotásához vezetett, melyek a részben hidrogénezett olajak eltávolítását okozták az élelmiszerekből.[5]
  • Kozmetikai termékek és vegyipari alapanyagként szolgál.
  • Üzemanyagként olajlámpákban és belső égésű motorokban (biodízelként metanollal észterezett növényi olajat),[6] esetenként fűtési célokra is használják.

Növényi olaj a konyhában[szerkesztés]

A főzés során egy kevés olaj nemcsak lágyítja az étel konzisztenciáját, hanem az ízét is javítja.

A repceolajnak különösen magas a telítetlenzsírsav-, az A-, E- és K-vitamin, valamint az antioxidánstartalma.

A pekándióolaj az USA-ból, Mississippi államból származik, és különösen kedvelt a helyi konyha számára, azaz bármilyen rizses ételhez, amelyet kukoricával tálalnak.

Az édes ételeket argánolajjal lehet finomítani. Az argánfa (Argania spinosa) Észak-Afrikában virágzik, különösen Marokkóban, ahol reggelire szolgálják fel. A kenyérdarabokat az olajba áztatják és mézzel vonják be.

Az olívaolaj egyre népszerűbb a nyugati konyhában; az Acebuche vad olajfából származó legértékesebb olaj azonban alig kapható. A fa különösen a dél-spanyolországi Cádiz tartományban és Dél-Olaszországban virágzik, ahol az apró olajbogyókat november és február vége között kézzel szüretelik (ponyvára cséphadaróval leverik), és hagyományos módszerrel, hidegen préselik. Ez az extra szűz olivaolaj, amelyet leginkább kistermelők állítanak elő, és a világpiacon nagy a keletje.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alfred Thomas. Fats and Fatty Oils, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Wiley-VCH. DOI: 10.1002/14356007.a10_173 (2002). ISBN 3527306730 
  2. Parwez Saroj. The Pearson Guide to the B.Sc. (Nursing) Entrance Examination. Pearson Education India, 109. o. (2007. szeptember 1.). ISBN 978-81-317-1338-9 
  3. Robin Dand. The International Cocoa Trade. Woodhead Publishing, 169. o. (1999). ISBN 1-85573-434-6 
  4. Trans Fat Task Force (2006. június 1.). „TRANSforming the Food Supply (Appendix 9iii)”. (Hozzáférés: 2007. január 9.)   (Consultation on the health implications of alternatives to trans fatty acids: Summary of Responses from Experts)
  5. Final Determination Regarding Partially Hydrogenated Oils (Removing Trans Fat). www.fda.gov . U.S. Food and Drug Administration, 2020. február 20. [2021. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  6. Knothe, Gerhard. The Biodiesel Handbook (angol nyelven). Elsevier (2015. augusztus 13.). ISBN 978-0-9835072-6-0 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plantaardige olie című afrikaans Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.