Mediterrán barátfóka
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Monachus monachus (Hermann, 1779) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A mediterrán barátfóka elterjedése |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mediterrán barátfóka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mediterrán barátfóka témájú médiaállományokat. |
A mediterrán barátfóka (Monachus monachus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A mediterrán területeken, főleg az Égei-tengeren, Madeira-szigeteken, Jón-tengeren, Görögország nyugati partjainál, Törökország déli partjainál, Albániában, Cipruson és Marokkóban honos. Korábban a Fekete-tengerben is élt. Tízezrével lőtték őket, míg 1996-ban alig több mint 500 példány maradott, de ezek is a turisták és a búvárok zaklatása miatt nagymértékben veszélyeztetve vannak. Az Égei-tengeren az Északi-Szpórádok szigetcsoport külső szigetein találhatók meg egy nemzeti parkon belül, melyet hivatalosan elzártak a látogatók elől. Azonban van itt egy sziget, amelyet nem vontak a park védelme alá, mégis élnek itt fókák, akiket az ottani turisták és halászok rendszeresen zavarnak...
Megjelenése [szerkesztés]
A mediterrán barátfóka bundája lehet barna és akár szürke színű is. Az újszülött kölykök fekete színűek, fehér és sárga foltokkal a hasukon. A hímek súlya 315 kilogramm, hossza pedig elérheti 2,4 métert. A nőstények kisebb méretűek, testsúlyuk átlagosan 300 kilogramm. Testének felső oldala barnásszürke vagy barnásfekete, hasa világos, egymásba folyó sárgás- vagy szürkésfehér foltokkal, néha egyszínű barna is lehet. Az idősebb állatok egyre halványabbak, néha egészen ezüstösek.
Életmódja [szerkesztés]
A barátfókák a sziklás partoknál szeretnek vadászni. Keveset vándorolnak, többnyire ősidők óta megszokott pihenő- és ellőhelyeiken tartózkodnak. A sok kis csónak és hajó, amellyel a turisták még a legfélreesőbb szigeteket is felkeresik, olyan tartós és rendszeres zavarást jelent a barátfókák számára, hogy nem képesek kipihenni magukat, és megszokott ellőhelyeiken sem tudnak már szaporodni. Jobb híján tehát barlangokat keresnek fel. A mediterrán barátfókák meglepően ügyesen kúsznak a szárazon. Mellső lábuk ujjain ugyanis (amely egyébként kitűnő uszonyként is szolgál) még megvannak széles, erős karmaik. A vízből kimászva ezekkel kapaszkodnak meg a sziklákon és támasztják alá testüket. Így, szemben például a borjúfókával, a sziklákkal szegélyezett tengerpartokon is el tudják hagyni a vizet. A vízben a mediterrán barátfókák ügyesen úsznak, még a cápákat is elhagyják, amelyekből a nagyobb fajok veszélyesek lehetnek rájuk nézve. Ragadozó állat. Fő táplálékai angolnafélék, szardínia, homár, makrélafélék (tonhalak), lepényhalfélék és fejlábúak. Az állatoknak erős „ragadozó”-állkapcsa van, amellyel a halakat megragadják és széttépik, de kisebb darabokra szétrágni nem tudják. A zsákmányból letépett cafatokat így mindig megrágatlanul nyelik le. Nagyon fontos, hogy fóként a forró évszakban ne zavarjákőket, mivel tömzsi testüket folyton hűteniük kell, a túlzott hőtermeléstől pedig óvakodniuk kell. Ezért árnyas szirteket vagy parti barlangokat keresnek fel, nehogy túlhevüljenek. Maximum 20 évig élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
A fókák többségéhez hasonlóan a mediterrán barátfókák a szárazon hozzák világra kicsinyeiket. A korábban megközelíthetetlen és zavartalan szigetek sziklás partjain lévő kedvelt pihenőhelyeik egyben ellőhelyek és „bölcsődék” is. A fiatalok szeptemberben vagy októberben születnek meg, anyjuk három évig gondozza őket. Négyévesen válnak ivaréretté.
Egyéb [szerkesztés]
Az intenzív és szabályozatlan irtás e fajt a kipusztulás szélére sodorta. A mediterrán barátfóka Európa kipusztulástól közvetlenül fenyegetett emlősei közé tartozik.
Rokon fajok [szerkesztés]
A mediterrán barátfóka közeli rokonságban áll a hawaii barátfókával (Monachus schauinslandi) és a karibi barátfókával (Monachus tropicalis), az utóbbi a 20. században kihalt.
Források [szerkesztés]
- Animal Diversity
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
További információk [szerkesztés]
- Emlősfajok
- Fókafélék
- Albánia emlősei
- Algéria emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Ciprus emlősei
- Görögország emlősei
- Horvátország emlősei
- Marokkó emlősei
- Mauritánia emlősei
- Montenegró emlősei
- Nyugat-Szahara emlősei
- Portugália emlősei
- Törökország emlősei
- Tunézia emlősei
- Az Atlanti-óceán emlősei
- A Földközi-tenger emlősei
- A Fekete-tenger emlősei
