Magyarok az Európai Unió intézményeiben

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Európai Unió intézményeinek döntéshozatalában és munkájában minden tagállamból részt vesznek. A döntéshozatalban Magyarország súlya az Európai Parlamentben 3,1%, a Tanácsban 3,7%. Ez lényegesen magasabb, mint az ország részesedése az EU népességéből (2,2%) illetve GDP-jéből (1,0%).

Európai Parlament[szerkesztés]

Az Európai Parlament képviselőit ötévente választják.

2004-09 között összesen 732 képviselői hely volt (Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása után 785), ebből 24 Magyarországnak. A választáson a Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 mandátumot szerzett.

2009-14 között összesen 736 képviselői hely volt (Horvátország 2013-as csatlakozása után 754), ebből 22 Magyarországnak. A választáson a Fidesz-KDNP 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF 1 mandátumot szerzett. Schmitt Pált a 14 alelnök közé választották. 2010-ben lemondott, az Országgyűlés elnöke majd köztársasági elnök lett, Tőkés László vette át a helyét. A ciklus második felére Surján Lászlót választották az alelnökök közé.

2014-19 között összesen 751 képviselői hely volt, ebből 21 Magyarországnak. A választáson a Fidesz 12, a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, az Együtt és az LMP 1-1 mandátumot szerzett. Pelczné Gáll Ildikót alelnöknek választották. 2017-ben lemondott, az Európai Számvevőszék tagja lett, Járóka Lívia vette át a helyét.

2019-től – a Brexit nyomán – összesen 705 képviselői hely lett, ebből 21 Magyarországnak. A választáson a Fidesz 13, a DK 4, a Momentum 2, az MSZP és a Jobbik 1-1 mandátumot szerzett. Dobrev Klárát és Járóka Líviát alelnöknek választották.

Az Fidesz az Európai Néppárt (EPP), a DK és az MSZP a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Momentum az Újítsuk meg Európát (Renew) frakció tagja, míg a Jobbik nem tagja egyik frakciónak sem. 2019-ben a kampány során – miután a Fidesz az Európai Bizottság EPP-s elnökét, Jean-Claude Junckert támadó plakátokkal árasztotta el az országot – az EPP felfüggesztette a Fidesz tagságát.[1]

Tanács[szerkesztés]

A Tanácsban ("Miniszterek Tanácsa") minden tagállamot egy fő képvisel. Az Általános Ügyek Tanácsában, ahol a tagállamok többsége részéről a külügyminiszterek vesznek részt, Magyarországot az igazságügyminiszter képviseli.[2]

A Tanács elnökségét féléves rotációval töltik be a tagállamok. Magyarország 2011 első félévében töltötte be az elnökséget. Legközelebb 2024 második félévében kerül Magyarországra a sor.

Európai Tanács[szerkesztés]

Az Európai Tanácsban minden tagállamot egy fő képvisel. Magyarországot a miniszterelnök képviseli.

Európai Bizottság[szerkesztés]

Az Európai Bizottságba minden tagállam egy biztost delegál. A Magyarország által delegált biztosok:

2019-ben az eredeti jelölt Trócsányi László volt, de őt az Európai Parlament elutasította.[3]

Az Európai Bizottság mintegy 33 ezer tisztviselője közül közel 800 magyar (2,3%).[4]

A magyar tisztviselők irányadó aránya 3,0%.[5]

Egyéb intézmények[szerkesztés]

Az Európai Bíróságba minden tagállam egy bírót delegál. A Magyarország által delegált bíró:

Az Európai Számvevőszékbe minden tagállam egy számvevőt delegál. A Magyarország által delegált számvevők:

Az Európai Központi Bank igazgatósága az elnökből, az alelnökből és további négy tagból áll. A Kormányzótanácsban az igazgatóság tagjai és az eurót használó tagállamok központi bankjainak elnökei vesznek részt. Az Általános Tanácsban a többi tagállam központi bankjának elnöke is részt vesz. Mivel Magyarország egyelőre nem csatlakozott az eurózónához, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csak az Általános Tanácsban vesz részt.

Jegyzetek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarok_az_Európai_Unió_intézményeiben&oldid=26922291”