Magyar jelképek és ereklyék listája
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 augusztusából) |
Az alábbi listában szereplő jelképek és ereklyék nem mindegyike számít hivatalosan a magyarság jelképének illetve ereklyéjének. Az összeállítás célja, hogy bemutassa, felsorolt forrásai mit tekintenek e körbe tartozónak.
A magyarság legfontosabb jelképei és ereklyéi
Vallási ereklye
Szent Jobb (1083)
Irodalmi ereklyék
Halotti beszéd és könyörgés (1200)
Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)
Szózat (1835-1836)
Nemzeti dal (1848)
Nemzeti jelképek
Szent Korona
Állami címereink (1202)
Himnusz (1823)
Piros-fehér-zöld (1848)
További jelképek
Árpádsáv www.arpadsavos.hu
Csodaszarvas
Déli harangszó A déli harangszó
Hármas halom
Kopjafa www.kopjafa.hu
Magyar himnuszok
– 90. zsoltár
– Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga
– Boldogasszony Anyánk
– Rákóczi-nóta
– Székely himnusz
Kettős kereszt
Magyar koronázási ékszerek
– Szent Korona
– Koronázási palást
– Királyi jogar
– Országalma
Magyar rovásírás
Magyar történelmi zászlósor
A Nimród tamga – Az Orion csillagkép
Székelykapu [1]
Tulipán
Turul Őseink szent állatai: A turul és a griff Miről ismerhető fel a turul? A turul jelentése, eredete
A felszámolt vasfüggöny darabjai
Világmodellek
Magyar önkényuralmi jelképek
Modern jelképek
H nemzetközi autójelzés
.hu TLD
Rubik kocka [2]
A szentek ereklyéi
A szentek ereklyéinek különböző elnevezésük van aszerint, hogy honnan származnak: ex ossibus (csontokból), ex pilis (szőrzetből), ex carne (húsból), ex vestibus (ruházatból), ex capsa (ládából, azaz a koporsóból), a contactu (érintéssel, azaz a szóban forgó tárgyat hozzáérintették a szent holttestéhez).
Hogyan válik valami jelképpé vagy ereklyévé?
Mi nem jelkép?
A hungarikumok, bármily kedvesek is számunkra, nem jelképek.
Források
Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár, Bp., Helikon, 1990 ISBN 963-208-005-X
Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek, Bp., Kossuth, 1988 ISBN 963-09-3243-1
Varga Géza: A magyarság jelképei, Bp., Írástörténeti Kutató Intézet, 1999 ISBN 963-04-3712-0