ME Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
| Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar | |
 | |
| a karnak helyet adó A/4 épület | |
| Alapítva | 1997 |
| Rövid név | ME BTK |
| Hely |  Magyarország, Miskolc |
| Típus | egyetemi kar |
| Dékán | Dr. Kovács Mária |
| Elérhetőség | |
| Cím | 3515 Miskolc-Egyetemváros B/2 épület |
| Elhelyezkedése | |
 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Pozíció Miskolc térképén
| |
 é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″ | |
| A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar weboldala | |
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) 1992-ben alakult fakultás.
Előzmények, az alapítás
Észak-Magyarország tudományos életében a nehézipar több mint évszázados léte, 1945 utáni politikai indíttatású fejlesztése a műszaki tudományok dominanciájához vezetett. A térség felsőfokú társadalomtudományi szakemberképzésével az egri és a sárospataki főiskola foglalkozott (nem számítva ezúttal a minden egyetemen, így Miskolcon is jelenlévő marxizmus-leninizmus tanszékeket). A főiskolákon megvalósult oktatás az általános iskolai szakemberképzést szolgálta elsősorban, a társadalomtudományok terén a tudományos kutatómunka szerény mértékű volt csupán. A humán szakemberek hiánya komoly gondot jelentett a régió egésze számára. A bölcsészképzés igénye ezért a régióban igen intenzíven jelentkezett. A Miskolci Egyetem nehézipari jellegének megváltozásához igencsak hozzájárult 1980-ban a jogi, 1987-ben pedig a közgazdasági képzés beindítása. Ezek a törekvések 1983-ban a jogi, 1990-ben pedig a gazdaságtudományi kar alapításához vezettek.
A bölcsészképzés közvetlen előzményei közé kell sorolnunk, az MKM 1991-ben kelt döntését, amellyel jóváhagyta az orosz nyelvtanárok posztgraduális formában történő átképzésének beindítását, majd 1991. szeptember 1-jei hatállyal angol, német hat féléves főiskolai szintű nyelvtanár szakokat is alapított az ország más egyetemei és főiskolái mellett Miskolcon is.
A Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) létrejötte és az általa 1990-ben megindított bölcsészképzés kezdeti sikerei is azt jelezték, hogy a régióban erős társadalmi igény mutatkozik erre a képzésre. Az Egyesület igen sok kiváló, országos hírű tudóst nyert meg a miskolci oktatás ügyének, s a nagy létszámú hallgatóság visszaigazolta a szervezők optimizmusát. Ugyanakkor már az első időszakban megmutatkozott, hogy a szaktárca vezetése fenntartásokkal fogadja ezt a magánkezdeményezést, amely több ponton valóban törvénybe ütköző módon szervezte az oktatást (például a hatályos, az oktatásról szóló 1985/I. törvény nem tette lehetővé magánegyetem létesítését). Az intézménynek hamarosan anyagi gondjai támadtak, amelyek abból adódtak, hogy nem voltak képesek pontosan felmérni az ilyen intézmény működtetésének kiadásait. Az állandóan vissza-visszatérő anyagi problémák komoly hátráltató tényezőnek bizonyultak. Ezek orvoslására kézenfekvő lett volna a városi vezetés segítségét kérni. Hamarosan kiderült azonban, hogy Miskolc város vezetése nem kívánja támogatni a „magánegyetem”-et.
Ilyen helyzetben határozott úgy a Miskolci Egyetem (ME) vezetése, hogy lépéseket tesz a bölcsészképzés megindítására. Ennek első lépéseként a rektor létrehozott egy, a bölcsészképzés megindítását előkészítő szakmai bizottságot. Ennek elnöke dr. Farkas Ottó rektorhelyettes lett, tagjai pedig a következők voltak:
- dr. Garadnai János kandidátus tudományos főmunkatárs,
- Gárdus János a Nyelvi Intézet igazgatója,
- dr. Hársing László tanszékvezető egyetemi tanár,
- dr. Kilián István MTA Irodalomtudományi Intézete,
- dr. Kovács Sándor adjunktus,
- dr. Kunt Ernő tudományos főmunkatárs, Herman Ottó Múzeum (HOM),
- dr. Mihály Ottó igazgató, OPI Iskolafejlesztési Központ,
- dr. Pokol Béla tanszékvezető egyetemi tanár,
- dr. Veres László igazgató HOM,
- dr. Zsidai József igazgató, Központi Könyvtár.
A bizottság ki is dolgozott egy javaslatot a karalapításra. A létrehozandó kar legnagyobb előnyeként azt hangsúlyozta ez a javaslat, hogy mivel Miskolcon nincsenek hagyományai a bölcsészettudományi képzésnek, így az egyetem vezetésének a szakok felállításakor kizárólag a jelen s az ezredforduló kihívásaira kell tekintettel lennie. A bizottság célszerűnek látta a kart 1992. szeptember 1-jei alapítással létrehozni. Kifejezte abbéli óhaját, hogy az MBE-n tanulók átvételének lehetőségét biztosítani kell majd. Az egyetemen már működő más karokkal együtt határterületi képzést látott célszerűnek megvalósítani. Hangsúlyt fektetett arra, hogy Miskolcon más egyetemek profiljaitól eltérő iskolák megteremtésére kell hangsúlyt fektetni. Javasolta konzultációk szervezését más, bölcsészképzést folytató egyetemekkel (erre példa a KLTE Irodalom és Nyelvészeti Tanszékének oktatóival folytatott megbeszélés).
Az újonnan létrejövő kar működését az alábbi szervezeti keretek között képzelte el a bizottság, számítva a már meglévő oktatási egységekre, amelyek a következők voltak:
- Filozófiai Tanszék,
- Nyelvi Intézet (ebből Angol, Német, Szlavisztika, Alkalmazott Nyelvészeti tanszéknek kell alakulni),
- Politikaelméleti és Szociológiai Tanszék.
Természetesen új tanszékek szervezésével is számot vetett a tervezet. Ezek a következők:
- Pedagógiai és Neveléstudományi Tanszék,
- Irodalomtudományi Tanszék,
- Történettudományi Tanszék,
- Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék (KVAT).
Az oktatási struktúrát a kétszakosságra építették. Eme koncepcionális elemnek megváltoztatásáért egyébként nem az egyetemet (s legkevésbé a bizottságot) terheli a felelősség. Az MKM-ben éppen ezekben az években az az álláspont kerekedett felül, amelynek képviselői az egyszakosságban látták a jövő útját, s Miskolcon is csak ilyen képzési forma megindítását engedélyezték. A tárgyi feltételek közül a legszükségesebbek meglétével számolt az előterjesztés. Az E/7 kollégiumban 17 szoba áll rendelkezésre a tanszékszervezéshez – írták. A Központi Könyvtár alkalmas arra, hogy a bölcsészképzéshez szükséges irodalmat beszerezze és a hallgatók rendelkezésére bocsássa. A kollégiumi férőhelyek megteremthetők, például a már meglévő épületek tetőterének beépítésével. Az előterjesztés ehhez azért hozzáteszi, hogy új épület vagy ingatlan megszerzése igen szükségesnek mutatkozik a bölcsészképzés megindításához. Az egyetemnek a bölcsészképzés területére átcsoportosítható oktatói létszáma 85 fő volt, (ebből a filozófia tanszéken 9, az angol tanszéken 25, a német tanszéken 17, a szláv tanszéken 6, az alkalmazott nyelvészeti tanszéken 10, a szociológiai és a politológiai tanszéken 14 fő munkába állítását tervezték). A bizottság által tervezett összlétszám 153 fő (ebből 128 fő oktató, 25 fő nem oktató) volt.
Az egyetemi tanács 1991. december 5-ei ülésén tárgyalta a fentebb ismertetett karalapítási tervezetet. Az egyes karok hozzászólói támogatásukról biztosították az előterjesztést, mert, ahogyan megfogalmazódott, az egyetem a korábban alapított karok együttműködése során olyan kedvező tapasztalatokat szerzett, amelyek a határterületi és integrált képzés meghonosításának szándékát erősítették. Nem lehetett mellékes az a szempont sem, hogy az egyetem fejlesztését támogató világbanki hitel feltételrendszerében erőteljes hangsúlyt kapott az universitas-jelleg erősítése. Az ME Egyetemi Tanácsa ugyanezen az ülésén a karalapítási javaslatot – módosításokkal – 81/1991. sz. határozatával elfogadta.
Ezután az egyetem vezetése 1992. február 5-ei kelettel felterjesztést juttatott el az MKM-be a kar 1992. július 1-jei hatályú megalapítása érdekében. A megalapítást megelőző időszakban azonban nem egy egyeztető megbeszélés is zajlott a karalapításban érdekelt felek között. Az egyik legfontosabbra ezek közül 1992. február 24-én került sor. Ezen az alábbiak voltak jelen:
- Kálmán Attila politikai államtitkár, MKM,
- Hári Miklós osztályvezető, MKM,
- Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott,
- Csoba Tamás polgármester,
- Szádeczky Zoltán főjegyző,
- Szabó György, a megyei önkormányzat elnöke,
- Csáki Imre főosztályvezető (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat),
- Gyárfás Ágnes, az MBE elnöke,
- Pál Istvánné, az MBE oktatási referense,
- Töttössy Csaba professzor, az MBE oktatója,
- Kovács Ferenc rektor,
- Farkas Ottó általános rektorhelyettes,
- Pokol Béla, az ME tanszékvezető egyetemi tanára,
- Szakálné dr. Veres Ildikó, az ME egyetemi adjunktusa,
- Mang Béla, az ME főtitkára.
A rektor arra kérte az MBE jelenlévő vezetőit, tegyék lehetővé, hogy hallgatóik szociológia, történelem, magyar szakon speciális felvételivel második évfolyamon folytathassák tanulmányaikat. Az MKM-től azt kérte, zárja le a miskolci bölcsészképzés nyitott kérdéseit.
Töttössy Csaba kifejtette, hogy nem óhajtanak egyesülni az ME-vel, külön egyetemük kifejlesztésén munkálkodnak. Kálmán Attila az MBE érdemei elismerése mellett azt tanácsolta, hogy gondolják át egy főiskola alapításának lehetőségét. Az ME-n léteznek azok a feltételek, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a Bölcsészettudományi Kar megalapításához. Elsősorban ezt támogatja a kormányzat.
Csoba Tamás az MKM kérdésére kijelentette, hogy Miskolc nem tud hozzájárulni az MBE működési költségeihez. Szabó György elmondta, hogy bár 500 négyzetmétert biztosítanak az MBE működéséhez, más ügyekben a megyei önkormányzat jogvitákat folytat az MBE-vel.
A másik döntő fontosságú megbeszélésre 1992. április 28-án az ME-n került sor. Ezen jelen volt dr. Kovács Ferenc az ME rektora, dr. Hári Miklós az MKM osztályvezetője, dr. Imre László a KLTE BTK dékánja, dr. Horányi Özséb a JPTE Tanárképző Karának dékánja, dr. Papp Lajos az ELTE BTK főtitkára, dr. Orbán Sándor az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola (EKTF) főigazgatója, dr. Palcsó Pálné az EKTF főigazgató-helyettese, dr. Farkas Ottó az ME rektorhelyettese, dr. Mang Béla a ME főtitkára, dr. Pokol Béla az ME tanszékvezető egyetemi tanára, Szakálné dr. Veres Ildikó az ME egyetemi adjunktusa.
Dr. Kovács Ferenc kifejtett egy új érvet a karalapítás mellett, amely úgy szólt, hogy a kar a szomszédos országok magyar fiataljai számára is lehetőséget teremtene tanulmányaik anyanyelven történő folytatására. Javasolta, hogy mivel az MBE hallgatóinak egy részét az új karra átveszi az ME, így bizonyos szakokon nemcsak első, hanem a második évfolyamra átvettekkel második évfolyamot is lehetne indítani.
Az indításnál az alábbi szakokkal számolt:
- tanári-nyelvtanári szakok: angol, német,
- társadalomtudományi szakok: politológia, szociológia, filozófia,
- klasszikus bölcsész szakok: magyar, történelem.
A tervek között megemlítette a KVAT, és a földrajz-ökológia szakok indítását. Dr. Hári támogatta az új kar létesítésének tervét. Azt tanácsolta, hogy a tanárképzés területén vegyék fel a kapcsolatot az EKTF-fel. A földrajz-ökológia szakkal kapcsolatban problémákat látott, a többivel kapcsolatban azonban nem. Azt fontosnak tartotta bejelenteni, hogy az MKM- ben nincs pénz az új kar létesítésére. Azt javasolta, hogy az egyetem átcsoportosítással teremtse elő a pótlólagos beruházási összegeket. Várta a város segítségét is, mert – úgymond – a kar társadalmi igényeket fog kielégíteni. Dr. Imre leszögezte, hogy van ellenérdekeltség a két egyetem között, a beiskolázás során Debrecen számára hátrányos lehet Miskolc közelsége. Az újabb bölcsészkar működése esetén a központi pénzeszközöket több részre kell majd osztani. Mindezek ellenére a megbeszélésen nem ellenezte az új kar alapítását, ám hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy nem egészséges ennyi másodállású kollégát alkalmazni. Kezdetben ez természetes, a későbbi években ezen változtatni kell, vagyis jó könyvtárra van szükség. Gondnak tartotta, hogy az indítandó szakok némelyikén, pl. a magyar szakon megítélése szerint telítettség van, az idegen nyelvek területén hatalmas a kereslet.
Dr. Horányi szerint valóban sok a másodállású oktató, ám ez nemcsak Miskolc problémája. Az MBE nemcsak miskolci gond. 1200 hallgatójuk van, ezeknek csak egy részét képes az ME fogadni. Jogi szabályozásra volna szükség, amely lehetővé tenné valamennyi bölcsészkar számára az átvételt, hogy minden hallgatót átvehessenek valahová. Dr. Mikola támogatta az új kart, de voltak kétségei is. Javasolta, hogy a tanárképzésben vegye fel a kapcsolatot az EKTF-fel az új kar.
Dr. Papp véleménye szerint szükség van az új karra, nem tartotta valószínűnek, hogy Debrecentől elpártolnak a hallgatók. A könyvtár megszervezéséig szerinte lehet támaszkodni a megyei könyvtárra és a HOM-ra is. Dr. Farkas Ottó a megbeszélésnek ezen a pontján szükségesnek látta jelezni, hogy a MBE-vel felvette az ME a kapcsolatot, ám sok a vitás kérdés. Dr. Orbán támogatta az együttműködést az EKTF-fel, azt kérve, hogy a tanárképzésben biztosítsanak prioritást a főiskolának. Dr. Hári, bár Horányi Özséb nyomatékosan kérte az MBE hallgatói helyzetének megoldását, leszögezte, hogy a jogi szabályozás nem ad lehetőséget az MBE hallgatóinak átvételére. Ilyen megbeszélések, viták után – illetve bizonyos esetekben azzal párhuzamosan – került sor az oktatás megindításának előkészítésére.
A képzés megindításának előkészítése
Az egyes szakok kiszemelt vezetői még a képzés megindulása előtt szakindítási javaslatokat dolgoztak ki. Az egyetem vezetése gondoskodott a szükségessé váló új oktatási egységek létrehozásáról is. Az egyetem vezetői jól látták, hogy ami most létrejön, az nem nevezhető karnak, viszont az intézeti forma lehetőséget nyújt a továbbfejlődésre.
1992. június 18-án az ME néhány meglévő oktatási szervezeti egységének korszerűsítéséről, valamint oktatási szakterületének bővítéséről határozott. A határozat értelmében az alábbi változásokra került sor:
A Gazdaságtudományi Kar szervezetéből – a bölcsészképzés beindulása folytán – kivált a Filozófiai Tanszék, és a Politikaelméleti és Szociológiai Tanszék. E két tanszék a továbbiakban a létrehozandó Bölcsészettudományi Intézet szervezetében működik a jövőben.
A Nyelvi Intézet megszűnt. A jövőben az egyes nyelvek oktatása és a nyelvtanárok képzése a Bölcsészettudományi Intézet szervezeti keretében történik – mondja ki a határozat.
- A Bölcsészettudományi Intézet szervezetébe az alábbi szervezeti egységek tartoznak:
- Magyar Irodalomtudományi Tanszék
- Világirodalmi Tanszéki Csoport
- Magyar Irodalmi Tanszéki Csoport
- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
- Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék
- Történelmi Tanszéki Csoport
- Művelődéstörténeti Tanszéki Csoport
- Filozófiai Tanszék
- Szociológiai és Politológiai Tanszék
- Neveléstudományi Tanszék
- Kulturális Antropológiai Tanszék
- Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
- Angol Nyelvi Tanszék
- Angol Irodalmi Tanszék
- Német Nyelvi Tanszék
- Német Irodalmi Tanszék
- Szlavisztikai és Romanisztikai Tanszék
- Idegennyelvi Oktatási Központ
Ez a határozat 1992. július 1. napján lépett hatályba. A gyakorlat ettől kissé eltérő módon alakult. Végül is az Intézet első tanévének kezdetén az alábbi tanszékek kezdték meg az oktató munkát:
- Magyar Irodalomtudományi Tanszék. Tanszékvezető Kilián István.
- Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Vezetője Benedekné Gergely Piroska.
- Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék. Tanszékvezető Faragó Tamás
- Filozófiai Tanszék. Tanszékvezető Hársing László.
- Szociológiai és Politológiai Tanszék. Tanszékvezető Pokol Béla
- Neveléstudományi Tanszék. Tanszékvezető Mihály Ottó.
- Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék. Tanszékvezető Kunt Ernő.
- Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Klaudy Kinga.
- Angol Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Korponay Béla.
- Angol Irodalom Tanszék. Tanszékvezető Pálffy István.
- Német Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető Bradean-Ebinger Nelu.
- Német Irodalom Tanszék. Tanszékvezető Kovács József László.
- Szlavisztikai és Romanisztikai Tanszék. Tanszékvezető Gárdus János.
- Idegennyelvi Oktatási Központ. Vezetője Bátfai István.
Felsőfokú szakképzések:
- gazdasági idegen nyelvű menedzser
- idegennyelvi kommunikátor
- titkárságvezető
A tanévkezdésre összeállt az oktatói gárda is. Összesen 97 főállású, 64 másodállású oktató lépett munkába, közülük főállású egyetemi tanár 3 fő, másodállású 7 fő. A docensek közül nyolcan főállásban, 24-en másodállásban tevékenykedtek az Intézetben. A létszám nagy részét a 43 nyelvtanár adta, továbbá az adjunktusok és tanársegédek. Az oktatók több helyről rekrutálódtak.
Egy részük az ME más karairól jött, sokan korábban az MBE oktatói voltak. Mellettük a régió és a főváros sok neves oktatóját sikerült megnyernie az ME vezetésének. Megtörtént az Intézet vezetőjének kijelölése is: az egyetem rektora Pokol Bélát bízta meg ezzel a feladattal.
Az 1992/93. tanévben két évfolyammal indult meg a bölcsészképzés. A bölcsészhallgatók közül az I. évfolyamra 202, a II. évfolyamra 187 főt vett át az egyetem az MBE hallgatóiból.
A tárgyi feltételek tekintetében a leglényegesebb javulást az hozta, hogy az MKM 1993. január 12-én megvásárolta az Egyetem területén lévő Tüzeléstechnikai Fejlesztő Vállalat irodaépületét, s annak kezelői jogát az ME-re ruházta. Így az Intézet birtokba vehette a 4464 négyzetméter alapterületű létesítményt, amely 11 nagyméretű előadótermével, 70 irodahelyiségével már megfelelt a bölcsészképzés céljainak.
Az egyenletesen fejlődő oktatást egyetlen esemény vetette vissza, az 1995-ben végbement létszámleépítés, amely a bölcsészképzést is érintette, holott intézetünkben a teljes oktatási struktúra még nem is fejlődhetett ki. Az intézet vezetése a bérkeret csökkentését az IOK leválasztásával oldotta meg, érvelve egyrészt az oktatásban mutatkozó problémákra, másrészt azzal érvelve, hogy ez a szervezeti egység nemcsak a bölcsészhallgatókat oktatja idegen nyelvre.
Az IOK valóban közvetlenül a rektornak alárendelt intézmény lett, 1996. január 1-jétől, sajnos azonban ezzel a leépítést nem sikerült teljes egészében megoldani, (néhány fájdalmas nyugdíjazásra is sort kellett keríteni) és az idegen nyelvi képzésnek az egész egyetemet érintő problémái sem oldódtak meg.
Az intézettől a karig, az akkreditáció
Az Intézet vezetése 1993-ban nyújtotta be az Országos Akkreditációs Bizottságnak (OAB) a Bölcsészettudományi Kar létesítésére vonatkozó javaslatát. Az OAB 1995. június 5-ei ülésén foglalkozott a beadvánnyal, s 1995/5/XI/4. számú határozata alapján a kérelmet elutasította. Indoklásul az OAB arra hivatkozott, hogy az Intézetnek nincs akkreditált PhD programja, továbbá a pedagógia és a nyelvészet szak nem felel meg az egyetemi szak minimális követelményeinek. Mivel az OAB egy 1994-ben benyújtott kérelemmel foglalkozott, az egyetem vezetése felhívta az OAB figyelmét, hogy az Intézet 1995-ben akkreditációt szerzett az Irodalomtudomány tudományágban doktori képzésre és fokozatadásra, továbbá a Magyar Nyelvészeti Tanszék pályázata az OAB 1996 január 8-án kelt levele értelmében megfelelt az akkreditáció követelményeinek. A tervezett kar nem szándékozik pedagógia szakot indítani, a tanárképzés személyi feltételei pedig adottak. A kérelem 1993. évi benyújtásához képest más területeken is kedvező változások történtek. A főállású oktatók létszáma 1996-ra 78-ról 108-ra emelkedett, a másodállású oktatók számának egyidejű csökkenése mellett. A könyvtári állomány is örvendetesen gyarapodott.
Ezután a Felsőoktatási Tudományos Tanács Képzési Operatív Bizottsága 1996. február 19-i ülésén foglalkozott az ME karalapítási kérelmével, s határozatában az intézményt felhívta, küldjön be naprakész anyagot, különös tekintettel a minősített, főállású oktatókra, valamint arra, hogy a karalapítás ne járjon költségbővüléssel. Ezt az átdolgozott, aktualizált beadványt a MAB 1996/9/V/4. számú határozatában elfogadta, azaz egyetértett a karalapítási kérelemmel, az alábbi megjegyzésekkel: az Angol nyelv és irodalom (egyetemi szintű) engedélyezését nem javasolta. Az Antropológia, Filozófia, Politológia szak esetében két évre javasolta az engedélyezést. A Magyar nyelv és irodalom, a Német nyelv és Irodalom (főiskolai szintű) az Angol nyelv és Irodalom (főiskolai szintű) a Fordítói szak, a Történelem szak a MAB véleménye szerint megfeleltek a képzés követelményeinek.
Ezek után folytatta le a MAB ún. látogató bizottsága az akkreditációs eljárást, 1997. szeptember 21-23-án. Az Akkreditációs Bizottság elnöke Csúri Károly egyetemi tanár (JATE BTK Germán Filológiai Intézet), tagjai Gergely András egyetemi docens (ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék) Horányi Özséb egyetemi tanár (JPTE BTK Kommunikációelméleti Tanszék), Kovács István Gábor egyetemi docens (ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet) Orosz Sándor egyetemi tanár (Veszprémi Egyetem) és Szörényi László egyetemi docens, igazgató (MTA Irodalomtudományi Intézete) voltak. A bizottság jelentésének elkészülte után a MAB elfogadta az Intézet Karrá történő akkreditálására vonatkozó kérelmét. A Bölcsészettudományi Kar megnevezést először a Kormány 146/1997. (IX.5.) rendelete tartalmazta.
A MAB értékelésében kijelölte a fejlődés követendő útját is, a klasszika-filológiai képzés bevezetésében és a pszichológiai képzés erősítésében. Emellett, jól tudjuk, létérdekünk az egyetemi szintű angol szak megszervezése. A tárgyi feltételek terén is sok a javítanivaló, s itt nemcsak a már említett könyvtári helyzetre gondolok, hanem a tantermek, szemináriumi helységek, kollégiumi férőhelyek, számítógépek hiányára is. A kar előtt áll most az eddigi dinamikus fejlődés stabilizálása. Nem kis feladat ez, de eddigi teljesítményünk alapján bízhatunk abban, hogy sikerülni fog.
Diákhagyományok
A Miskolci Egyetem hallgatóinak életét végigkísérik a Selmecről örökölt diákszokások. A hagyományok elsősorban a barátságról, az egymás iránti tiszteletről és szakmaszeretetről szólnak, összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabbak között. Ezeket a diákhagyományokat a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolják, a Miskolci Egyetemen a régi karok, de az új karok közül is többen.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán a hagyományőrzés „elkezdésére” a megalakulás után hamar felmerült az igény. Az első bölcsész balekokat még műszakis Firmák oktatták, a legtöbb bölcsész bursch „felmenői” között bányász és kohász Firmákat találhatunk, hiszen ők tartották az első balekoktatásokat, ők vállaltak el először bölcsész pogányokat. Az idő múlásával felvetődött a kari egyenviselet bevezetése is. Igaz, hogy 1996-tól már hordtak Bocskai egyenviseletet karon, 2001-től pedig Kazinczyt, de hivatalosan papírra vetve ez egészen 2012-ig nem valósult meg. A 2011/2012-es tanév Bölcsész Valéta Bizottságának és Kloska Tamás a. Félórán át Ekselek Valétaelnök fáradhatatlan munkájának köszönhetően valósult meg a hivatalos alapító okirat, amit a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata, Dékáni Hivatala és a Miskolci Egyetem karainak összes Valétaelnöke és Bizottsága elfogadott.
Manapság a Bölcsészettudományi Karon 4 társaság működik, önálló Valéta Bizottsága van, általában jellemzőek a jó színvonalú szakestek, hetente van daltanítás. Bölcsész különlegesség a „Firma-balek szakestély”, amit idén már a 16. alkalommal fognak megrendezni. Jellemzőek még a szakos szakestélyek (történész, anglisztikás, magyaros) is. A balekoktatások tanszéki rendszerben működnek, általában 5 tanszék van egy évben, ami teljesítendő a pogányság számára. A mindenkori Valéta Elnököt a második félévben választja a szakos képviselőkből álló Valéta Bizottság. A Valéta Bizottságot támogatja a mindenkori bölcsész Hallgatói Önkormányzat, a Valéta Bizottság a HÖK része.
Források
- A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története
- Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
