Méhtánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.

A méhtánc kifejezést a méhészetben és az etológiában használják, a háziméh (Apis mellifera) egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kaptárba visszatérő felderítő méh a tánc segítségével tudatja fajtársaival az általa talált táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Tehát a méhtánc kommunikatív aktus, és mint ilyen, a társas viselkedésformák egyike. A méhtánc jelenségét Karl von Frisch osztrák etológus fejtette meg több évtizedes munkával, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és Niko Tinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel-díjban részesült. Kezdetben azt feltételezték, hogy a méhek két eltérő táncformát – a kerektáncot („körkörös”) és a rezgőtáncot („potrohrázó”) – használnak, amelyek a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. További kutatások kiderítették, hogy a körtánc megegyezik a rezgőtánccal.

A méhtánc típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A méhek táncát alapvetően kétféle típusba sorolta Frisch:

  • mikor a talált táplálék 100 m-en belül található, a felderítő egyed kerektáncot vagy körtáncot végez, melynek során körbe-körbe szaladgál a kaptárban. Eközben a többi méh a felderítő egyed által hozott nektármintából értesül a talált virág minőségéről.
  • ha a táplálék messzebb van, annak távolságáról és irányáról a rezgőtánc tudósít. Ennek során az egyed nyolcas alakban táncol, a körívek közötti egyenes szakaszon a potrohát rázva. Egyes fajok szabad területen, vízszintes felületen táncolnak, ekkor a nyolcas egyenes szakasza a táplálék irányába mutat. Az egyenes szakasz hossza, a teljes nyolcas megtételének ideje, és a potrohrázás intenzitása a táplálék távolságát jelzi. Más fajok a kaptár belső falán táncolnak. Ekkor a nyolcas egyenes szakasza a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. Mivel a Nap folyamatosan halad az égbolton, ezért az irány pontos megadása érdekében a felderítő egyed a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a Nap aktuális helyzetéhez igazodik.

A további kutatások során kiderült, hogy a kerektánc tulajdonképpen csak nagyon rövid rezgő szakaszú rezgőtánc.

A tánc leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A méhtánc iránya a kas, a nap és a táplálékforrás elhelyezkedésétől függ

A méhek tánca során 1-100 vagy még több, nyolcas formájú kört tehetnek meg, amelyek mindegyike két részből áll: a rezgőrész és a visszatérő rész. A felderítő először egyenesen megy valamilyen irányba, és közben rázza a potrohát, majd tesz egy félkört jobbra, megint egyenesen megy és rázza a potrohát, majd tesz egy félkört balra. A következő körök során ezt a figurát ismétli a felderítő méh, amit a társai előbb megfigyelnek, majd maguk is átvesznek és eltáncolnak, mielőtt kirepülnének.

A rezgőrész iránya és hossza közvetlen összefüggésben áll a táplálékforrás irányával és távolságával. Ha tehát pontosan a nap irányába kell repülni, a méh függőlegesen felfelé kezdi a táncot, ha azzal pont ellentétesen, akkor függőlegesen lefelé. Bármilyen eltérés a függőlegestől azt jelzi, hogy a méheknek milyen irányban kell eltérni a naptól. A kastól mért távolságot a rezgőrész hossza jelzi: minél tovább tart, annál tovább kell repülni. A tánc során kb. 75 ezredmásodperc felel meg 100 méternek.

A rezgőtánc során a felderítő méh a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a nap aktuális helyzetéhez igazodik. Ennek segítségével a táncot követő méhek mindig pontosan megtalálják a lelőhelyet még akkor is, ha a nap helyzete megváltozott az égbolton.

A méhtánc alkalmazása egyéb kutatásokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesterséges intelligenciára irányuló kutatások során az egyéb, szociális viselkedést és csoportszerveződést mutató állatfajok viselkedését felhasználták, és ennek mintájára a méhek táncát is tanulmányozták a hibatűrő hálózatok kifejlesztésére irányuló kutatások során.[1] Wedde, Farooq és Zhang (2004) kutatásaik során megállapították[2]:

A publikációban bemutatjuk az általunk kifejlesztett és BeeHive névre keresztelt útkereső algoritmust, amely a háziméhek kommunikációs és értékelési módszerein alapul. Az algoritmus működése során „méh” ágensek járják be a hálózat „méhlegelőnek” keresztelt zónáit. Útjuk során a hálózat állapotát rögzítő információkat összegyűjtik és ezzel frissítik a útválasztó táblázatokat. A BeeHive hibatűrő, skálázható és teljes mértékben helyi vagy regionális hálózati információktól függ. A részletes szimulációk során kimutattuk, hogy a BeeHive hasonló vagy jobb teljesítményt ér el, mint az ugyanerre a feladatra kifejlesztett legmodernebb keresőalgoritmusok.

Nem a méhek táncát, hanem a méhkolónia működését vette alapul a stigmergikus számítástechnika egyik ága, a méhkolónia-optimizáció, amelyet az internetes szervezek működésének optimalizálására dolgoztak ki.[3][4][5]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A „méhek tánca”, azaz angolul a "Waggle Dance" a neve egy angol sörfajtának, amelyet a Wells and Young's Brewery gyárt. A gyártás során mézet adnak a sörléhez, amitől a sörnek kellemes, édeskés íze lesz.[6]
  • Méhek tánca - 2007-es magyar tévéfilm, Kertész Ákos regénye alapján.[7][8]

További olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gould JL (1975). "Honey bee recruitment: the dance-language controversy". Science 189:685−693.
  • Riley JR, Greggers U, Smith AD, Reynolds DR, Menzel R (2005). "The flight paths of honeybees recruited by the waggle dance". Nature 435:205-207.
  • Seeley TD (1995). "The Wisdom of the Hive". Cambridge, MA: Harvard University Press .
  • von Frisch K (1967). "The Dance Language and Orientation of Bees". Cambridge, MA: Harvard University Press.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Crina, Grosan; Abraham Ajith. (2006) Stigmergic Optimization: Inspiration, Technologies and Perspectives. Studies in Computational Intelligence. Vol. 31. pp. 1-24. Springer Berlin / Heidelberg. ISBN 978-3-540-34689-0
  2. Wedde HF, Farooq M, Zhang Y (2004.). „BeeHive: An Efficient Fault-Tolerant Routing Algorithm Inspired by Honey Bee Behavior”. Lecture Notes in Computer Science 3172, 83–94. o.  
  3. Nakrani, S. and C. Tovey, (2004) "On Honey Bees and Dynamic Server Allocation in Internet Hosting Centers". Adaptive Behaviour. Vol. 12, Issues 3-4. pp.223-240.
  4. C. Tovey, (2004) "The Honey Bee Algorithm: A Biological Inspired Approach to Internet Server Optimization". Engineering Enterprise. Spring 2004, pp.13-15.
  5. Méhek tánca a szerverhálózatban
  6. Wells Waggle Dance
  7. Méhek tánca (2007) (TV)
  8. Méhek tánca - Mispál Attila tévéfilmje