Remegőtánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A remegőtánc kifejezést a méhészetben és az etológiában használják, a háziméh (Apis mellifera) egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kasban lévő méhek a tánc segítségével toboroznak méheket, hogy a felderítő méhektől mielőbb átvegyék a nektárt.[1]

A remegőtáncot először Karl von Frisch osztrák etológus írta le az 1920-as években, amikor a méhek táncát tanulmányozta, de nem tudta meghatározni a funkcióját. 1993-ban Wolfgang Kirschner fedezte fel, hogy a remegőtánc következtében a közeli munkások nem szállnak ki nektárt gyűjteni, hanem segítenek a már begyűjtött nektár feldolgozásában.[2]

A remegőtánc hasonlít a méhek rezgőtáncához, de csak akkor használják, ha a nektárt begyűjtő méhnek sokat kell várakozni a nektárt feldolgozó méhek érkezésére, vagy pedig úgy ítéli meg, hogy kevés számú feldolgozó méh áll rendelkezésre.[3] Azt is feltételezik, hogy a remegőtánc során a rezgőtánc során bemutatott tápláléklelőhely illatanyagait tejreszti a felderítő méh. [4]

A rezgőtánchoz hasonlóan a remegőtánc is egyike a méhcsalád elsődleges viselkedésszabályozási mechanizmusainak, amivel a család összes tagjának viselkedését befolyásolják. Összesen négy vagy öt módszert figyeltek meg, amivel a háziméhek a család tagjainak viselkedését és a munkások közötti feladatmegosztás tudják szabályozni. [5]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és további olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arnold et al. (September 2002) Intra-Colonial Variability in the Dance Communication in Honeybees (Apis mellifera). Ethology Vol. 108, Issue 9. pp. 751–761.
  • Dyer, Fred C. (January 2002) The biology of the dance language. Annual Review of Entomology. Vol. 47. pp. 917–949.
  • Schneider, Stanley S.; Lee A. Lewis. (2003) Honey bee communication: the "tremble dance", the vibration signal and the "migration dance", in: Webster T. (Ed.) Monographs in honey bee biology. Northern Bee Books, West Yorks, Great Britain. Vol. 1, pp. 1–26.
  • Schneider, Stanley S.; Lee A. Lewis. (March 2004) The vibration signal, modulatory communication and the organization of labor in honey bees, Apis mellifera. Apidologie. Vol. 35, Issue 2. pp. 117–131.
  • Seeley, Thomas D. (July 1997) Honey Bee Colonies are Group-Level Adaptive Units. The American Naturalist. Vol. 150, Supplement: Multilevel Selection. pp. S22-S41.
  • Seeley, Thomas D. (June 1999) Born to Dance. Natural History. Vol. 108, Number 6. pp. 54–57.
  • Takeshi, Otani. (2001) Dance performance at very near distance from the honeybee hive. Honeybee Science. Vol. 22, Number 3. pp. 127–138.
  • Thom, Corinna. (2002) Dynamics and Communication Structures of Nectar Foraging in Honey bees (Apis mellifera. Dissertation zur Erlangung des naturwissenschaftlichen Doktorgrades der Bayerischen Julius-Maximilians -Universität Würzburg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ratnieks, F. L. W. (2001) Are you being served? Supermarkets and bee hives. The Beekeepers Quarterly. Vol. 67, pp. 26-27.
  2. Kirchner, Wolfgang H. (September 1993) Vibrational signals in the tremble dance of the honeybee, Apis mellifera. Behavioral Ecology and Sociobiology. Vol. 33, Number 3. pp. 169-172.
  3. Thom, Corinna. (March 2003) The tremble dance of honey bees can be caused by hive-external foraging experience. The Journal of Experimental Biology. Vol. 206, pp. 2111-2116
  4. Thom C., Gilley D.C., Hooper J., Esch H.E. (September 2007) The scent of the waggle dance. PLoS Biology. Vol. 5, Issue 9. e228. pp. 1862-1867.
  5. Anderson, Carl; Ratnieks, Francis L. W. (July 1999) Worker allocation in insect societies: coordination of nectar foragers and nectar receivers in honey bee (Apis mellifera) colonies. Behavioral Ecology and Sociobiology. Vol. 6, Number 2. pp. 73-81