Óriás méh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriás méh
Dolgozók
Dolgozók
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Méhek (Apoidea)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Apini
Nem: Apis
Alnem: Apis
Faj: A. dorsata
Tudományos név
Apis dorsata
Fabricius, 1906
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriás méh témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás méh témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás méh témájú kategóriát.

Az óriás méh (Apis dorsata) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a méhfélék (Apidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás méh Délkelet-Ázsia nagyobb részét népesítette be. Jellemzően a Celebeszen, Indiában, Maláj-félszigeten, Indonézián, és a Fülöp-szigeteken található meg. Az óriás méh 1000 méteres tengerszint fölött él, általában 1500-1700 méteres magasságban.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három alfaját különböztetjük meg:

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyméretű méhek közé soroják, de még így is 10-12%-kal kisebb az Apis laboriosa - himalájai méhtől.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teste nem szélesebb mint a mi méhünké, csak jóval hosszabb, így ez a legkarcsúbb méhfaj. Szárnya 31%-kal, potroha 21,3%-kal nagyobb, mint az Apis mellifera-é. Szipókája 6,73mm hosszú, szárnyindex átlaga 6,16. Lépsejtátmérője 5-5,17mm. A méhanyák nem sokkal nagyobbak mint a munkásméhek, a potrohuk szélesebb. Ezen tulajdonságuknál fogva bármikor készek a vándorlásra - amit ennél a fajnál gyakran megfigyeltek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás méh mindenkor a szabad ég alatt telepszik meg, s lépjét a legváltozatosabb helyekre, így a fák ágaira, sziklahasadékokba, sőt az épületek gerendáira is építheti.
Általában egy lépet húz, s csak nagy ritkán kettőt, melyek egymással párhuzamosak. Ez akkor következik be, ha az első lép építése valamely akadályba ütközik, pl. egy kevésbé mély sziklaüreg aljába. Ha minden irányban elég tér áll rendelkezésre, egy lépnél sosem épít többet. A lép külső részén a méhek fejükkel fülfelé nézve, egymás mellett szorosan állva tetőcserépszerű vastag védőfüggönyt képeznek. A munkásméhekre jellemző a trapéz alakúra széttárt füstös színezetű szárny és a hosszú potroh.

A méhanyák magtarisznyája 1,1mm-es, 3,6-3,7 millió hím ivarsejtet tartalmaz. Egy here 2,5 millió hím ivarsejtet termel, tehát ennél a fajnál is több herével párzik a méhanya. Sajátos a szaporodásuk. Az 5-12 számú anyabölcsők a lép alján vannak. A heresejtek a munkássejtek és az anyabölcsők között találhatók. A fiasítás 30-32C°-on fejlődik, míg a külső hőmérséklet 20-29C°. A munkásméhek 16-20 nap alatt, a méhanyák 13-13,5 nap alatt, míg a herék 20-23,5 nap alatt fejlődnek ki. Torizmuk rezegtetésével termelik a hőt, mint a mi méheink. A hűtést szárnyuk rezegtetésével végzik. Fejlett munkamegosztás található a méhcsaládon belül. Belső munkák: sejtek takarítása, nektár érlelése, tárolása, légnedvesség és hőmérséklet biztosítása, építés, fiasítás ápolása. A méhek 80-90%-a alkotja a többrétegű vedőfüggönyt, a lépet nem is lehet látni tőlük. Az élő "kéreg" a mézes sejteknél a léphez tapad, míg a fiasításnál 1-3cm-es szabad helyet hagy a méhek közlekedésére.

A munkásméhek nyugalomban - fiasítás és kiröpülés nélkül (pl. télen) - több hónapot is átvészelnek. A mézeslépet 15-20cm szélesre is kihízlalhatják. A fiasítás és a mézkoszorú közé helyezik el a virágport.

Az óriásméhre jellemző a vándorlás. A száraz idő beköszöntével a hegyekbe vonulnak, míg az esős időben a sík vidékre. Ezen időszakban a lépekben esetenként csak egy fiasítási ciklust nevelnek fel.

A vándorlás ideje a klimatikus viszonytól függ. Például Szumátra keleti tengerpartján évente két vándorlási időt figyeltek meg, amikor is 2-3 hónapig tartózkodtak egy helyben.Az óriás méh lépe rövid életű. A legnagyobb probléma a lépek stabilitásával van. Az 5-10kg-os méhtömeget, fiasítást, mézkészletet nem bírja el a lép, nagy szélben leszakadhat. Viasza olvadáspontja alacsonyabb, mint a mi méhünk viaszáé. A vándorláskor elhagyott fészeklépet általában a viaszmoly hernyói pusztítják el.

A vándorlás tánccal veszi kezdetét a fürt felületén, amely megmutatja a vándorlás irányát. A lépépítés helyét úgy választják meg, hogy onnan a nap és az égbolt is látható legyen, így tánccal tudják az élelemforrás irányát jelezni és akár 5km-ről is gyűjthetnek. Miután új helyre telepszik, rögtön hozzáfog az építéshez, melyet hihetetlen gyorsasággal végez. Egy éjszaka alatt a lép jelentős részét kiépíti.

Az új család fészke 500m-en belül alakul ki.

Sri Lankán akár 150-200km-t is megtesznek. Vándorlás közben többször megpihennek, a pihenőhelyek közti távolság 200m - 5km között van. Nem alakul ki méhraj felhő. A fiatal méhek élénken röpködnek az új hely és a régi között, oda és vissza, míg egy bizonyos idő után a visszarepülő méhek száma csökken, majd megszűnik. Sem fiasítást, sem mézet nem hagynak a régi helyen.

6500 méh van 1kg-ban. Kb. 3000 méh alkot egy családot. A méhcsalád 20-25kg mézet is adhat, átlagosan 10-15kg az elvehető mézmennyiség. Ázsiában a legtöbb méz ettől a méhtől származik és 60-70%-a Indiából. A mézet gyakorlott méhvadászok gyűjtik a sziklafalról kötélhágcsón leereszkedve, vagy fára mászva, füstöt is használva. A faj fontos megporzó rovar.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael S. Engel (1999). "The taxonomy of recent and fossil honey bees (Hymenoptera: Apidae: Apis)". Journal of Hymenoptera Research 8: 165–196.
  • a b Maria C. Arias & Walter S. Sheppard (2005). "Phylogenetic relationships of honey bees (Hymenoptera:Apinae:Apini) inferred from nuclear and mitochondrial DNA sequence data". Molecular Phylogenetics and Evolution 37 (1): 25–35. doi:10.1016/j.ympev.2005.02.017. PMID 16182149.
  • Maria C. Arias & Walter S. Sheppard (2005). "Corrigendum to “Phylogenetic relationships of honey bees (Hymenoptera:Apinae:Apini) inferred from nuclear and mitochondrial DNA sequence data” [Mol. Phylogenet. Evol. 37 (2005) 25–35]". Molecular Phylogenetics and Evolution 40 (1): 315. doi:10.1016/j.ympev. 2006.02.002.