Lőkös Ildikó
| Lőkös Ildikó | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1957. február 25. (67 éves) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kelecsényi László (h. 1979–) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkös Ildikó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lőkös Ildikó (Szeged, 1957. február 25. –) színházi dramaturg, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
1975–1979 között a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1979–1980 között Maglódon volt magyar–történelem szakos pedagógus. 1980–1982 között a Karikás Frigyes utcai általános iskola tanára volt. 1985–1988 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt Ungvári Tamás és Bacsó Péter osztályában. 1988–1992 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. 1992–1994 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban volt dramaturg. 1997–2000 között és 2012–2013-ban a tatabányai Jászai Mari Színházban dolgozott dramaturgként. 1998–2012 között az Új Színház dramaturgja volt, de közben, 2002–2003 között a Vidám Színpad dramaturgja is volt. 2013–2014-ben a Bárka Színház dramaturgja. 2014 óta a Játékszín dramaturgja. 1993–1998 között, majd 2012-ben is tv-műsorokat szerkesztett, dolgozott többek közt Friderikusz Sándorral is. 1995–2009 között drámatörténetet tanított a Pesti Barnabás Gimnáziumban. 2001-2015ig a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke. 2004-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója. 2005–2007 között, és 2014-től újra a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének dramaturgia tanára volt. 2006–2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szövegértést és drámaolvasást oktatott.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Lőkös Zoltán (1925–1999) újságíró és Lázár Ilona (1931–).[1][2][3][4] 1979-ben házasságot kötött Kelecsényi Lászlóval. Két gyermekük született: Vera (1982) és János (1983).
Színházi munkái[szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; színészként: 1.[5]
Szerzőként[szerkesztés]
- Ballada a senki fiáról (2004)
- Migrénes csirke (2004)
- Királyi kaland (2008)
- Sörgyári capriccio (2011)
- A pasi a szomszéd sír mellől (2013)
Színészként[szerkesztés]
- Szigligeti Ede: Liliomfi....Kányai szomszédasszonya
Dramaturgként[szerkesztés]
- Erdmann: Mandátum (1989)
- Eörsi István: Sírkő és kakaó (1989)
- Gray: Kicsengetés (1990)
- Illés-Vas: Trisztán (1993)
- Dorst: Ezt a levelet Fernando Krapp írta nekem (1993)
- Shakespeare-Zsótér: Zalaszentivánéji álom (1993)
- Marinkovicz: Glória (1994)
- Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
- Cocteau: Rettenetes szülők (1998)
- Noren: Az éjszaka a nappal anyja (1999)
- Caragiale: Micsoda éjszaka! (1999)
- Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
- Nyári kalandok (2009)
- Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
- Nagy Ignác: Tisztújítás (2000)
- Molière: A fösvény (2001, 2007)
- Gianotti: A vén szerelmes (2001)
- Thomas: A mi erdőnk alja (2002)
- Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik (2002)
- William Shakespeare: Lear király (2002)
- Hamlet (2003)
- Rómeó és Júlia (2006)
- Sok hőhó semmiért (2006)
- A makrancos hölgy (2009)
- Frisch: Biedermann és a gyújtogatók (2004)
- Kusan: Galócza (2004)
- Erdős Virág: Biblia (2005)
- Péterfy Gergely: A vadászgörény (2005)
- Szabó–Bereményi: Az ajtó (2005)
- Anouilh: Médeia (2006)
- Moldova György: Malom a pokolban (2006)
- Williams: Az ifjúság édes madara (2006)
- Weiss: Marat/Sade (2006)
- Závada Pál: Bethlen (2007, 2010)
- Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (2007)
- Hubay–Ránki–Vass: Egy szerelem három éjszakája (2007)
- Nagy–Parti: Tisztújítás (2007)
- Makk–Lőkös–Lackfi–Sebő: Királyi kaland (2008)
- Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka (2008)
- Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege - felolvasószínház (2010)
- Kundera–Fekete: A lét elviselhetetlen könnyősége (2008)
- Einsemann–Baróti–Dalos: Bástyasétány 77 (2009)
- Molnár Ferenc: A hattyú (2009)
- Erdős-Forgách-Garaczi-Háy-Tasnádi: Magyar staféta (2009)
- Ács János: Casanova Nuovo (2009)
- Garaczi László: Ovibrader (2010)
- Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (2010)
- Márta–Szálinger: Csodálatos mobilvilág (2010)
- Divinyi Réka: A Játékkészítő (2015)[6]
Könyv[szerkesztés]
- Új Színház – könyv, 1998-2008; szerk. Lőkös Ildikó; Új Színház, Bp., 2007
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Bálint Lajos-vándorgyűrű (2001)
- Jászai Mari-díj (2006)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1971-1974 között a Színművészeti Akadémia dramaturgia-színházelmélet szakos hallgatója volt.
- ↑ SZFE. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
- ↑ 2013. november 21-i lekérdezés
- ↑ A Játékkészítő Zenés akciómese két részben, jegymester.hu (hozzáférés: 2015. december 27.)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk[szerkesztés]
- Adatlapja a Jászai Mari Színház honlapján Archiválva 2016. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Adatlapja a kecskeméti Katona József Színház honlapján
- https://web.archive.org/web/20150611054425/https://www.mkb.hu/dl/media/group_463afc792a1fd/group_4d3fedfe58c74/item_3299.pdf
- Színházi adattár [1]