Lucatő
| Lucatő (Lučatín) | |
 | |
| Lucatő főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1424 |
| Polgármester | Marián Píši |
| Irányítószám | 976 61 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 671 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 386 m |
| Terület | 10,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′, k. h. 19° 20′Koordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 19° 20′ | |
| Lucatő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lucatő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lucatő (1886-ig Lucsatin, szlovákul: Lučatín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 15 km-re északkeletre a Garam jobb partján fekszik. Tipikus egyutcás település a Besztercebánya – Breznóbánya út mellett.
Története
2018-ban leletmentést végeztek a területén, melynek során a késő lausitzi kultúra és kora la tène kori megtelepedés nyomai kerültek elő.
A 13. század elején keletkezett, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. Első írásos említése 1424-ből származik "Luchatheu" néven. Később "Lwchathyn" (1520), "Luchetyn" (1536) alakban említik. Lakói főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak. 1564-ben határában üveggyár működött. A 18. századtól fuvarozásból, kohászatból éltek. 1828-ban 63 házában 494 lakos élt.
Vályi András szerint "LUCSATIN. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zólyom Liptséhez nem meszsze, és annak filiája, határjában fája tűzre, és épűletre van, keresettye is készi, és szekeresi munkával, legelője szoross, határja hegyes, és kősziklás."[2]
Fényes Elek szerint "Lucsatin, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan folyó mentiben, út. p. Beszteczebánya. Határa nincs felmérve, hanem van itt 10 egész urb. telek, s ezután 300 hold szántóföld, erdeje 425 h., majorság itt nincs. Földe árpát, zabot, jó években rozsot is terem. Szarvasmarhát és juhot tenyészt. Lakja 269 evang., 263 kath., kik részben házaló kereskedők. Nadpleson hegyén hajdan várat mondanak, de semmi nyoma nem látható. Birja a kamara."[3]
A 19. század végén és a 20. század elején erdei munkákkal, faárukészítéssel, csipkeveréssel foglalkoztak, majd a vasút megépülése után sokan a vasútnál helyezkedtek el. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 667, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 558 lakosából 545 szlovák volt.
2011-ben 637 lakosából 578 szlovák volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
