Log-normális eloszlás
A log-normális eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás, melyre az jellemző, hogy a valószínűségi változó logaritmusa normális eloszlású.
Ha X valószínűségi változó normális eloszlású, akkor Y=exp(X) log-normális eloszlású. Hasonlóképpen, ha Y log-normális eloszlású, akkor X=log(Y) normális eloszlású. A log-normális eloszlású valószínűségi változó csak pozitív valós értéket vehet fel. Ezt az eloszlást Galton-eloszlásnak is szokták hívni, Francis Galton után, továbbá más elnevezések is előfordulnak, mint például: McAlister, Gibrat és Cobb–Douglas.
A változókat log-normálisként modellezik, ha független valószínűségi változók többszörös szorzataként jellemezhetők.(Ezt igazolja a log-tartományra érvényes központi határérték elmélet).
Például, a drótnélküli távközlésben, az árnyékolás, és a lassú fading jelenség okozta jelveszteséget log-normális eloszlásúnak tekintik.
A log-normális eloszlás egy X valószínűségi változóra nézve maximális-entrópia tipusú valószínűség eloszlású, ha várható értéke, és szórásnégyzete:
.[1]
Tartalomjegyzék |
μ és σ [szerkesztés]
X valószínűségi változót jellemzi a μ és σ, a várható érték, és a szórás:
ahol Z egy standard normális változó. Az összefüggés igaz függetlenül attól, hogy a függvény logaritmikus vagy exponenciális.
Ha loga(Y) normális eloszlású, akkor logb(Y) is az, bármely pozitív számra. Hasonlóképpen, ha
normális eloszlású, akkor
is az, ahol a egy pozitív szám, és nem =1. Logaritmikus ábrázolásnál, a μ és σ-t helyparaméternek, illetve skálaparaméternek hívják.
Jellemzők [szerkesztés]
Sűrűségfüggvény [szerkesztés]
A valószínűség sűrűségfüggvény:
(Ez a változók cseréjének szabályából következik)
Kumulatív eloszlás függvény [szerkesztés]
Ahol erfc a komplementer hibafüggvény, és Φ a standard normális eloszlás kumulatív eloszlás függvénye.
Karakterisztikus függvény [szerkesztés]
A karakterisztikus függvény , E[e itX] több megjelenítése is ísmert. Az integrálja konvergál Im(t) ≤ 0. A legegyszerűbb, ha Taylor sorbafejtést alkalmazunk:
A soros megjelenítés divergál, ha σ2 > 0. Ez azonban elegendő a karakterisztikus függvény kiszámolására pozitív
esetén, amíg a szumma felső határértéke érvényes, n ≤ N, ahol
éa σ2 < 0.1.
Hely és skála paraméterek [szerkesztés]
A hely és skála paraméterek esetén könnyebben használható a mértani középérték, és a geometrikus szórás, mint az számtani középérték és a szórás.
Geometrikus momentumok [szerkesztés]
A log-normális eloszlás mértani közepe:
. Mivel a log-normális eloszlás logaritmusa szimmetrikus, és a kvantilisek monoton transzformáción megmaradnak, a mértani közepe (várható értéke) egyenlő a mediánnal. [2] A mértani közép (mg) levezethető az számtani középből (ma):
A mértani szórás: 
Aritmetikai momentumok [szerkesztés]
Ha X log-normális eloszlású változó, akkor a várható értéke (E-számtani középérték), szórásnégyzete (Var), és szórása (s.d.):
Ezzel ekvivalens módon, a μ és σ paraméterek megkaphatók, ha a várható érték és a szórásnégyzet ismert:
Bármely valós vagy komplex számra s, a log-normális X-re:
A log-normális eloszlást nem határozzák meg kizárólagosan a momentumai E[Xk] k ≥ 1 esetre, azaz létezik néhány más eloszlás is hasonló momentumokkal az összes k-ra. Valójában egy nagy eloszlás család létezik hasonló momentumokkal, mint a log-normális eloszlás.
Módusz és medián [szerkesztés]
A módusz a sűrűségfüggvény maximális pontja. Elsősorban megoldja a (ln ƒ)′ = 0 egyenletet:
The medián aza pont, ahol FX = 1/2:
Szórási tényező [szerkesztés]

Egyéb összefüggés [szerkesztés]
Egy adathalmaz, mely a log-normális eloszlásból származik, szimmetrikus Lorenz-görbe. [3] A harmonikus (H), mértani (G) és számtani (A) közép (várható érték) kapcsolódik egymáshoz;[4] és ez a kifejezés adja meg az összefüggést:
A log-normális eloszlások végtelenül oszthatók.
Alkalmazások [szerkesztés]
- Biológia:
- Hidrológia:[7]
- Esőzési adatok (extrém értékek)
- Folyó áradások adatai
- Gazdaság:
- A lakosság jövedelme 97%–99%-a log-normális eloszlást mutat.[8]
- Pénzügyek
- Black-Scholes modell: átváltási ráták, árindexek, tőzsde mutatók [9]
- Települések:
- Városok mérete log-normális eloszlású
- Megbízhatósági analízis:
- Karbantartási idők meghatározásánál log-normális eloszlást is használnak
- Drótnélküli kommunikáció:[10]
- Mechanika:
- Súrlódási tényezők számítása [11]
Irodalom [szerkesztés]
- Johnson, Norman L.; Kotz, Samuel; Balakrishnan, N: Lognormal Distributions", Continuous univariate distributions.. New York: John Wiley & Sons. 1994.
- Leipnik, Roy B.: On Lognormal Random Variables: I – The Characteristic Function",.. Journal of the Australian Mathematical Society Series B, 32,. 1991.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- Sűrűségfüggvény
- Normális eloszlás
- Skálaparaméter
- Alakparaméter
- Gamma-eloszlás
- Exponenciális eloszlás
- Eloszlásfüggvény
- Valószínűség-számítás
- Statisztika
- Matematikai statisztika
- Burr-eloszlás
- Momentum
- Medián
Források [szerkesztés]
- ↑ (2009.) „Maximum entropy autoregressive conditional heteroskedasticity model”. Journal of Econometrics, 219–230. o, Kiadó: Elsevier. Hozzáférés ideje: 2011. június 2.
- ↑ Leslie E. Daly, Geoffrey Joseph Bourke (2000) Interpretation and uses of medical statistics Edition: 5. Wiley-Blackwell ISBN 0-632-04763-1, ISBN 978-0-632-04763-5 (page 89)
- ↑ (2000.) „Describing inequality in plant size or fecundity”. Ecology 81 (4), 1139–1142. o. DOI:[1139:DIIPSO2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(2000)081[1139:DIIPSO]2.0.CO;2].
- ↑ name=Rossman1990>Rossman LA (1990) "Design stream flows based on harmonic means". J Hydraulic Engineering ASCE 116 (7) 946–950
- ↑ Huxley, Julian S.. Problems of relative growth. London (1932). ISBN 0-486-61114-0. OCLC 476909537
- ↑ Makuch, Robert W., D.H. Freeman, M.F. Johnson (1979.). „Justification for the lognormal distribution as a model for blood pressure”. Journal of Chronic Diseases 32 (3), 245–250. o. DOI:(http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0021968179900705 10.1016/0021-9681(79)90070-5. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0021968179900705. Hozzáférés ideje: 2012. február 27.
- ↑ Ritzema (ed.), H.P.. Frequency and Regression Analysis. Chapter 6 in: Drainage Principles and Applications, Publication 16, International Institute for Land Reclamation and Improvement (ILRI), Wageningen, The Netherlands, 175–224. o (1994). ISBN 90-70754-33-9
- ↑ Clementi, F.; Gallegati, M. (2005) "Pareto's law of income distribution: Evidence for Germany, the United Kingdom, and the United States", EconWPA
- ↑ Black, Fischer and Myron Scholes, "The Pricing of Options and Corporate Liabilities", Journal of Political Economy, Vol. 81, No. 3, (May/June 1973), pp. 637–654.
- ↑ http://wireless.per.nl/reference/chaptr03/shadow/shadow.htm [halott link]
- ↑ DOI:10.1016/j.ress.2007.09.005
This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand



![F_X(x;\mu,\sigma) = \frac12 \operatorname{erfc}\!\left[-\frac{\ln x - \mu}{\sigma\sqrt{2}}\right] = \Phi\bigg(\frac{\ln x - \mu}{\sigma}\bigg),](http://upload.wikimedia.org/math/b/7/d/b7d61b818eb6878817fa56316be7abaa.png)


![\begin{align}
& \operatorname{E}[X] = e^{\mu + \tfrac{1}{2}\sigma^2}, \\
& \operatorname{Var}[X] = (e^{\sigma^2} - 1) e^{2\mu + \sigma^2} \\
& \operatorname{s.d.}[X] = \sqrt{\operatorname{Var}[X]} = e^{\mu + \tfrac{1}{2}\sigma^2}\sqrt{e^{\sigma^2} - 1} .
\end{align}](http://upload.wikimedia.org/math/5/d/8/5d849183767deb87146d515db5b661b6.png)
![\operatorname{E}[X^s] = e^{s\mu + \tfrac{1}{2}s^2\sigma^2}.](http://upload.wikimedia.org/math/a/2/a/a2a9917c1b2069d5b07e84a7ed8dbf26.png)
![\mathrm{Mode}[X] = e^{\mu - \sigma^2}.](http://upload.wikimedia.org/math/c/f/8/cf8da3ba72bcc1f07730c021f6f895b6.png)
![\mathrm{Med}[X] = e^\mu\,.](http://upload.wikimedia.org/math/8/5/1/851eb4d1924fbec6d981f8c87d313adc.png)
