Mértani közép
A mértani közép a matematikában a középértékek egyike. Két nemnegatív szám mértani (geometriai) középarányosa egyenlő a két szám szorzatának négyzetgyökével. Hasonlóan, több nemnegatív szám mértani közepe a számok szorzatának annyiadik gyöke, ahány számot vettünk. Jele általában G vagy M.
Tartalomjegyzék |
Általános definíció [szerkesztés]
Az
nem negatív számok G mértani közepe:
![G=\sqrt[n]{a_1\cdot a_2\cdot a_3\cdot ...\cdot a_n}, \qquad a_n\in\mathbb{R}_0^+,\quad n\in\mathbb{Z^+}](http://upload.wikimedia.org/math/2/0/5/2058343b44e14019acd35e21640df17a.png)
Adott
nemnegatív valós számok mértani középértéke nem lehet kisebb, mint a számok legkisebbike, és nem lehet nagyobb, mint a számok legnagyobbika:

Súlyozott mértani közép [szerkesztés]
Ha
nemnegatív számok,
pedig olyan nemnegatív számok amikre

teljesül, akkor a számok (
súlyokkal súlyozott) súlyozott mértani közepe az

szám.
A közönséges definíció ennek speciális esete, amikor

Geometriai interpretáció [szerkesztés]
Az
és
számok mértani közepe az a szám, ami annak a négyzetnek az oldalhosszúsága, aminek területe egyenlő az
és
oldalú téglalap területével.
Ez meg is szerkeszthető a Pitagorasz-tétel és a magasságtétel alapján:
Egy egyenes szakaszra felmérjük az
és
hosszú szakaszokat. Felezzük meg az
szakaszhosszt, és húzzunk egy félkörívet a felezőpont körül
sugárral (Thalész-kör). Állítsunk merőlegest abban a pontban, ami az a és a b szakasz határpontja. A körív és a merőleges által kimetszett szakasz hossza a keresett mértani közép.
Három szám,
,
és
mértani közepe az a szám, ami annak a kockának az oldalhosszúsága, aminek térfogata egyenlő az
,
és
oldalú téglatest térfogatával. Hasonlók igazak több számra és magasabb dimenziós hiperkockákra.
Tulajdonságai [szerkesztés]
Komplex számokra nem szokás kiterjeszteni, mivel a komplex gyökvonás nem egyértelmű.
A mértani közép nem kisebb, mint a legkisebb adott szám, és nem nagyobb a legnagyobbnál.
Ha az egyik szám nulla, akkor a mértani közép is nulla.
Amennyiben a sorozat összes tagja pozitív, mértani sorozatban – az elsőt kivéve – bármelyik tag a két szomszédjának mértani közepe. Általában
tag az
és
tagok mértani közepe, ha
pozitív egészek.
A mértani és a számtani közép egyenlőtlensége:
Ezzel ekvivalens állítás:
Fennáll még az összefüggés:
Alkalmazása [szerkesztés]
- A mértani közepet multiplikatív – magyarul összeszorozható – mennyiségek átlagolására használhatjuk (például infláció, banki kamatok, amortizáció).




