Limanowa
| Limanowa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Kis-Lengyelországi | ||
| Járás | limanowai | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 34-600, 34-601, 34-651 | ||
| Körzethívószám | +(48)18 | ||
| Rendszám | KLI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 816 fő (2009)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 49,7061°, k. h. 20,4217° | |||
| é. sz. 49,7061°, k. h. 20,4217° | |||
Limanowa (régi német neve: Hilman és Ilmanowa) város Lengyelországban, a Kis-Lengyelországi vajdaság (Województwo małopolskie) Limanovai járásának a székhelye. Lakossága 2006-ban 14 624 fő volt. A fafeldolgozás a legjellemzőbb ipari tevékenység a településen, jelentős turisztikai infrastruktúrával rendelkezik. A városban kórház, járási bíróság működik, sportcsarnokkal és futballpályájával rendelkezik. Történeti művekben a Limanova magyaros névváltozat is előfordul.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Krakkótól 52 km-re délkeletre, Nowy Sącz-tól 23 km-re nyugat-északnyugatra, egy völgykatlanban fekszik. A városnál folynak össze a Mordarka-, Jabłoniec-, Starowiejski-patakok, a településen pedig keresztül folyik a Sowlina-patak.
Története [szerkesztés]
A település 1565-ban kapott városi jogokat. A 19. század 80-as éveiben indult gyors fejlődésnek, amikor megépült a településen keresztülvezető vasútvonal, majd olajfinomító és sörfőzde létesült. 1914 decemberében Limanowa és Lapanov között zajlott le az első világháború egyik csatája (lásd: Limanowai csata), ahol az osztrák–magyar csapatok felszámolták az orosz betörést.[2][3] A település egy része az orosz tüzérségi tűz miatt súlyos károkat szenvedett. Az 1930-as évek gazdasági válsága miatt bezárták az olajfinomítót. 1939. szeptember 6-án a német csapatok elfoglalták a várost. A második világháború alatt a civil lakosság egy részét legyilkolták. A környező erdőkben a lengyel Parasztpárt és a Honi Hadsereg fegyveres csoportjai is harcoltak a német megszállók ellen. A Vörös Hadsereg 1945. január 17-én foglalta el a várost.
Az 1970-es évek elején jelentősen átépítették a városközpontot. 1975-től községi (gmina) rangja volt, 1992-től ismét város.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Fájdalmas Szűzanya temploma (Parafia Matki Boskiej Bolesnej) a piactér mellett áll. II. János Pál pápától kisbazilikai címet kapott.
- A város melletti egyik hegyen (Góra Miejska) áll egy fémből készült kereszt. Ez a Lengyelországban állított legnagyobb méretű kereszt.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Dolný Kubín, Szlovákia
Mrągowo, Lengyelország
Nagykálló, Magyarország
Niles, Amerikai Egyesült Államok
Truszkavec, Ukrajna
Wathlingen, Németország
Lásd még [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
- ↑ A csata emlékét Budapest XIV. kerületében a Limanova tér őrzi.
- ↑ Elmagyarázzák, kiről kapta nevét az Ajtósi Dürer sor

