Larry O’Brien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Larry O’Brien
1961-ben
1961-ben
A National Basketball Association 3. biztosa
Hivatali idő
1975. június 1. – 1984. február 1.
ElődWalter Kennedy
UtódDavid Stern
A Demokrata Nemzeti Bizottság elnöke
Hivatali idő
1970. március 5. – 1972. július 14.
ElődFred R. Harris
UtódJean Westwood
Hivatali idő
1968. augusztus 30. – 1969. január 14.
ElődJohn Moran Bailey
UtódFred R. Harris
Az Amerikai Egyesült Államok postamestere
Hivatali idő
1965. november 3. – 1968. április 10.
ElnökLyndon B. Johnson
ElődJohn A. Gronouski
UtódW. Marvin Watson

Születési névLawrence Francis O'Brien Jr.
Született1917. július 7.
USA Springfield, Massachusetts
Elhunyt1990. szeptember 28. (73 évesen)
USA New York, New York
PártDemokrata Párt

HázastársaElva Brassard (h. 1945)
Gyermekei1
Foglalkozás
IskoláiNortheastern Egyetem
Halál okarák

DíjakJohn Bunn Award (1984)
A Wikimédia Commons tartalmaz Larry O’Brien témájú médiaállományokat.

Lawrence Francis O’Brien Jr. (Springfield, 1917. július 7.New York, 1990. szeptember 28.) amerikai politikus és sporttisztviselő. Két évtizedig a Demokrata Párt egyik fő tanácsadója volt. Lyndon Johnson kabinetjében az Egyesült Államok postamestere volt, majd a Demokrata Nemzeti Bizottság elnöke. A National Basketball Association biztosa volt 1975 és 1984 között, a győzteseknek átadott trófeát róla nevezték el.

O’Brien ír bevándorlók gyerekeként született Springfieldben.

Korai évek és politika[szerkesztés]

O’Brien 1917. július 7-én született Springfieldben (Massachusetts). Fiatal korában kezdett érdeklődni a politika iránt. Apja, a Demokrata Párt helyi vezetője 11 éves korában hívta meg a pártba, hogy önkéntes legyen Al Smith 1928-as elnöki kampányában. O’Brien szenvedélyes demokrata lett. Jogi diplomáját 1942-ben szerezte a Northeastern Egyetemen. 1945-ben összeházasodott Elva Brassarddal. EGy gyermekük született, Lawrence F. O'Brien III.

1946-ban, 1948-ban és 1950-ben kinevezték a képviselőházi választási kampányok helyi vezetőjének. 1952-ben John F. Kennedy sikeres szenátori kampányának massachusettsi vezetője volt, majd 1958-ban újraválasztásához. Kennedy sikerében nagy szerepet játszott O'Brien, főként az önkéntesek használata a kampányban.

1959-ben lefektette az alapokat Kennedy 1960-as elnöki kampányához, az Egyesült Államokat bejárva. Egy évvel később kampányának országos igazgatója lett. Olyan államokat helyezett tervezete előtérbe, mint Wisconsin és Nyugat-Virginia, illetve sokakat meggyőzött a párton belül, hogy Kennedy katolicizmusa nem probléma.

Az 1964-es választásokon Lyndon B. Johnson országos kampányelnöke volt. 1968-ban Robert F. Kennedy elnöki kampányának egyik fő tanácsadója volt. Miután Kennedy-t meggyilkolták, Hubert Humphrey alelnök kinevezte országos kampányelnökének.

O'Brien-t 1968-ban és 1970-ben megválasztották a Demokrata Nemzeti Bizottság elnökének.[1]

Az 1972-es elnökválasztáson O'Brien George McGovern egyik fő tanácsadója volt. Egy ideig nem állt távol attól, hogy megszerezze az alelnöki jelölést a kampányban.

1972. június 17-én O'Brien watergate-i irodájába betörték a Watergate-botrány alatt, amely végül Richard Nixon lemondásához vezetett.[2][1]

A DNC létrehozott egy díjat 1992-ben, amely Lawrence O'Brien névre hallgat.

Az amerikai kormányban[szerkesztés]

Első washingtoni posztja 1948-ban volt, Foster Furcolo képviselő asszisztenseként. 1960-ban Kennedy megbízta kabinetjének összeállításával, majd 1961-ben az elnök különleges asszisztense lett. O'Brien tagja volt Kennedy szűk körének, egyik legközelibb tanácsadója volt.

Fontosnak tartotta a bérminimum emelését.

Kennedy meggyilkolásának napján közvetlenül az elnök mögötti autóban utazott, Dallasban. Közvetlen szemtanúja volt a gyilkosságnak. Miután az elnököt halottnak nyilvánították, Jackie Kennedy-vel együtt ment vissza az Air Force One-ra, az elnök koporsójával együtt. Johnson elnök első dolga volt, hogy magához hívta O'Brien-t és az úgynevezett "ír maffia" másik tagját, Kenny O'Donnell-t, hogy megkérje őket, hogy dolgozzanak vele a következő adminisztrációban. Ugyan O'Brien soha nem állt közel Johnsonhoz és kifejezetten nem kedvelte, a Fehér Házban dolgozott neki továbbra is.

1965-ben Johnson kinevezte az Egyesült Államok postamesterének.

NBA biztosként[szerkesztés]

O’Brien-t 1975-ben nevezték ki a National Basketball Association biztosának, 1984-ig. Fontos szerepet játszott az ABA és az NBA egyesülésében és a CBS csatornával való közvetítési szerződés létrehozásában. Alatta megnőtt a mérkőzések megtekintettsége. Visszavonulása után az NBA győzteseknek átadott trófeát róla nevezték el.[3]

Ennek ellenére a ligák egyesülése után közönségkapcsolati problémák voltak a ligában. Az NBA-re lenézett több rajongó és riporter is, akik szerint a játékosok nagy része illegális drogokat használt, egyéb rasszon alapuló előítéletek mellett. O’Brien létrehozott egy drog ellenes megegyezést az NBA Players Associationnel, hogy tisztítsa a liga imidzsét, amelyben később sikeres lett.

Allatta váltott az ABC adóról a CBS-re az NBA.[3]

O’Brien jó döntései mögött gyakran a liga más tanácsadói álltak, mint a hosszabb All Star hétvége mögött David Stern. Sokak szerint igazából Stern állt a televíziós szerződések sikeressége, az emelkedett nézettségi számok és az 1980-as évek elején az NBA felemelkedése mögött.[4]

O’Brien-t 1991-ben beiktatták a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame-be.[5]

Fontos tevékenységei[szerkesztés]

  • 18 helyett 23 csapat.[6]
  • Az NBA addigi (1982) legnagyobb televíziós szerződésének létrehozása.[3]
  • Kábeltelevízióra juttatta az NBA-t (ESPN) 1982-ben.[3]
  • Két CBA-megegyezés létrehozása (1976, 1983).[6]
  • Draft újragondolása (1976).
  • Az ABA–NBA egyesülésének létrehozója, a Denver Nuggets, a San Antonio Spurs, az Indiana Pacers és a New York Nets csatlakozott a ligához.
  • A fizetési sapka létrehozása.[6]
  • Az Oscar Robertson-ügy lezárása, biztos szabadügynökség bevezetése.
  • Az éves megtekintés elérte a 10 millió főt.
  • A jegyeladások duplázódtak, míg a televíziós bevételek triplázódtak hivatali ideje alatt.[6]
  • Létrehozta az NBA College Scholarship programot (1980).
  • Drogellenes megegyezés az NBPA-vel.[6]
  • Hárompontos vonal bevezetése (1979).[6]

Halála[szerkesztés]

O'Brien 1990. szeptember 28-án hunyt el Manhattanben, 73 éves korában, rákos megbetegedés következtében.[7] A St. Michaels temetőben temették el Massachusettsben.

Források[szerkesztés]

Általános

Hivatkozások

  1. a b Larry O'Brien and how he brought down Richard Nixon. nbahoopsonline.com. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  2. Bellett, Gerald (1995). Age of Secrets: The Conspiracy that Toppled Richard Nixon and the Hidden Death of Howard Hughes. Voyageur North America. ISBN 0-921842-42-2
  3. a b c d Thomas, Rick: Who Is Larry O'Brien and Why Is the NBA Championship Trophy Named After Him? (amerikai angol nyelven). Sportscasting | Pure Sports, 2020. március 11. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  4. David Halberstam: Playing for Keeps: Michael Jordan and the World He Made. 2000. ISBN 978-0-7679-0444-5 Hozzáférés: 2021. július 6.  
  5. The Naismith Memorial Basketball Hall of Fame :: Larry O'Brien (angol nyelven). www.hoophall.com. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  6. a b c d e f Hubbard, Jan (1983. november 10.). „NBA lawyer likely to succeed O'Brien”. The Dallas Morning News, 6B. o.  
  7. Krebs, Albin. „Lawrence O'Brien, Democrat, Dies at 73”, The New York Times, 1990. szeptember 29. (Hozzáférés: 2021. július 6.) (amerikai angol nyelvű)