Miami Heat
| Miami Heat | |
| Adatok | |
| Főcsoport | Keleti |
| Csoport | Délkeleti |
|
|
|
| Alapítva | 1988 |
| Története | Miami Heat (1988–) |
| Stadion | American Airlines Arena |
| Város | Miami, Florida |
| Csapatszínek | fekete, piros, fehér, narancssárga |
| Honlap | Honlap |
|
|
|
| Tulajdonos | Micky Arison |
| Vezérigazgató | Pat Riley |
| Vezetőedző | Erik Spoelstra |
| Sikerek | |
| Bajnoki cím | 2 (2006, 2012) |
| Főcsoportgyőztes | 3 (2006, 2011, 2012) |
| Csoportgyőztes | 9 (1997, 1998, 1999, 2000, 2005, 2006, 2007, 2011, 2012) |
|
|
|
A Miami Heat Miami profi kosárlabdacsapata, amely az NBA-ben játszik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A kezdetek [szerkesztés]
1987-ben a liga engedélyezte az NBA bővítését négy új csapattal, köztük a Heattel. A Heat az 1988–89-es szezonban debütált tele fiatal és tapasztalatlan játékossal, ami ahhoz vezetett, hogy első 17 meccsüket elvesztették. Besorolásuk sem volt szerencsés, a keleti parton fekvő Miami a Nyugati főcsoportba került, így hatalmas távolságokat kellett megtenniük egy-egy meccs előtt, így nem meglepő, hogy a Miami a liga eddigi legrosszabb idényét zárta, 15–67-es mutatóval. A következő évben hiába helyezték őket keletre, továbbra is sereghajtók maradtak.
90-es évek (1991–1997) [szerkesztés]
Az új évtized már biztatóbb eredményeket is hozott, 1992-ben bekerültek a rájátszásba, azonban az első körben kisöpörték őket. 1994-ben először a csapat történetében pozitív mérleget értek el, de még ez is kevés volt egy rájátszás-párharc megnyeréséhez. Az igazi áttörést végül Pat Riley edző személye hozta meg, aki a csapathoz csábította Alonzo Mourningot, sokat segítve ezzel a támadójátékon. 1996-ban már 61–21-es eredménnyel zárták az alapszakaszt, és 3–1-ről fordítva legyőzték a New York Knicks-et az első körben. A Chicago Bulls azonban túl kemény feladatnak bizonyult a következő két évben, először az elődöntőben, majd a főcsoportdöntőben.
Ezredforduló (1997–2004) [szerkesztés]
A következő évek a Knicks-szel való rivalizálás jellemezte, de se a 10. évfordulón, se 1999-ben nem tudtak győzni a New York-iak ellen. A csapat népszerűségét jellemzi az, hogy stadiont váltottak, új pályájuk az American Airlines Arena lett. Mourning 2000-es sérülése után a csapat kezdett átalakulni, Eddie Jones, Anthony Mason és Tim Hardaway vették át a főszerepet. A kisebb mélyrepülés után sokat segített Dwyane Wade megszerzése, aki már újoncként is sokat tett csapatáért. Az új edző, Stan Van Gundy irányításával a csapat 2004-ben a rájátszás 2. köréig jutott el.
A jelen (2004–) [szerkesztés]
A szupersztár Shaquille O'Neal nagy visszhangot kiváltó 2004-es érkezése után a Heat eredményei tovább javultak, Wade és O'Neal remek együttműködésével 59–23-as eredményt értek el, de a Detroit Pistonst már nem tudták legyőzni a keleti döntőben.
2005-ben, immár újra Pat Riley vezetésével folytatódott az eredményes játék, a Heat második legjobbként került be a rájátszásba, ahol rendkívül stabil, megbízható játékot játszva sorra legyőzte a Bulls-t, a New Jersey Netset és végül a Pistonst, így jó esélyekkel várta a Dallas Mavericks elleni döntőt. A Miami az első két mérkőzést elveszítette, de 3. csapatként a liga történetében fordítani tudtak 0–2-ről, és több szoros, drámai meccs után végül a 6. meccsen nyerhették el a trófeát a Dallas otthonában. A döntő legértékesebb játékosának járó címet természetesen a fantasztikus teljesítményt nyújtó Dwyane Wade kapta meg, de utolsó esélyként végre gyűrűt kaptak olyan korábbi nagy játékosok, mint Gary Payton, Alonzo Mourning valamint Antoine Walker is.
Az utolsó szezonban (2010-2011) nagy eséllyel indult a bajnoki címért olyan játékosokkal a keretben, mint LeBron James, Dwyane Wade, Chris Bosh valamint az NBA jelenleg legmagasabb játékosa Žydrūnas Ilgauskas. Ezzel a kerettel másodikak lettek az alapszakaszban, csak a Chicago Bulls előzet meg őket keleten. A rájátszásban a Philadelphia 76ers ellen kezdtek, majd a Boston Celtics-et fogadták. Mindkét párharc végeredménye 4-1 lett a Miami Heat javára. A főcsoportdöntőben a Chicago Bulls volt az ellenfelük. Előbb a Bulls szerzett vezetést, de ekkor zsinórban három meccset veszített el, így a Miami 3-1-re vezetett, de még a remény is felragyogott, amikor az ötödik meccsen legyőzte a Bulls a Heat-et. De a vége 4-2 lett a Miami javára és bekerült a nagydöntőbe, ahol a 2006-os ellenfelét fogadta a Dallas Mavericks-et. A Miami kétszer is előnyre tett szert mivel az első és a harmadik meccset megnyertek. De mind a kétszer fordítani tudott köszönhetően Dirk Nowitzki-nek aki 39 °C-os láza ellenére is képes volt rengeteg pontot szerezni, mellette köszönhető volt LeBron James siralmas teljesítmények is aki 430 meccs óta tartó sorozatát szakította meg azzal, hogy nem szerzet 10 pontot egy meccsen. Végül a Bajnok a Dallas Mavericks lett és a döntő MVP-je Dirk Nowitzki lett.
Játékosok [szerkesztés]
Jelenlegi keret [szerkesztés]
|
Miami Heat játékoskeret
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Játékosok | Edzők | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
játékoskeret • tranzakciók |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
