Miami Heat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miami Heat
Adatok
Főcsoport Keleti
Csoport Délkeleti

Alapítva 1988
Története Miami Heat (1988–)
Stadion American Airlines Arena
Város Miami, Florida
Csapatszínek fekete, piros, fehér, narancssárga
                   
Honlap Honlap

Tulajdonos Micky Arison
Vezérigazgató Pat Riley
Vezetőedző Erik Spoelstra
Sikerek
Bajnoki cím 3 (2006, 2012, 2013)
Főcsoportgyőztes 4 (2006, 2011, 2012, 2013)
Csoportgyőztes 10 (1997, 1998, 1999, 2000, 2005, 2006, 2007, 2011, 2012, 2013)

A Miami Heat Miami profi kosárlabdacsapata, amely az NBA-ben játszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-ben a liga engedélyezte az NBA bővítését négy új csapattal, köztük a Heattel. A Heat az 1988–89-es szezonban debütált tele fiatal és tapasztalatlan játékossal, ami ahhoz vezetett, hogy első 17 meccsüket elvesztették. Besorolásuk sem volt szerencsés, a keleti parton fekvő Miami a Nyugati főcsoportba került, így hatalmas távolságokat kellett megtenniük egy-egy meccs előtt, így nem meglepő, hogy a Miami a liga eddigi legrosszabb idényét zárta, 15–67-es mutatóval. A következő évben hiába helyezték őket keletre, továbbra is sereghajtók maradtak.

90-es évek (1991–1997)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új évtized már biztatóbb eredményeket is hozott, 1992-ben bekerültek a rájátszásba, azonban az első körben kisöpörték őket. 1994-ben először a csapat történetében pozitív mérleget értek el, de még ez is kevés volt egy rájátszás-párharc megnyeréséhez. Az igazi áttörést végül Pat Riley edző személye hozta meg, aki a csapathoz csábította Alonzo Mourningot, sokat segítve ezzel a támadójátékon. 1996-ban már 61–21-es eredménnyel zárták az alapszakaszt, és 3–1-ről fordítva legyőzték a New York Knicks-et az első körben. A Chicago Bulls azonban túl kemény feladatnak bizonyult a következő két évben, először az elődöntőben, majd a főcsoportdöntőben.

Ezredforduló (1997–2004)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő évek a Knicks-szel való rivalizálás jellemezte, de se a 10. évfordulón, se 1999-ben nem tudtak győzni a New York-iak ellen. A csapat népszerűségét jellemzi az, hogy stadiont váltottak, új pályájuk az American Airlines Arena lett. Mourning 2000-es sérülése után a csapat kezdett átalakulni, Eddie Jones, Anthony Mason és Tim Hardaway vették át a főszerepet. A kisebb mélyrepülés után sokat segített Dwyane Wade megszerzése, aki már újoncként is sokat tett csapatáért. Az új edző, Stan Van Gundy irányításával a csapat 2004-ben a rájátszás 2. köréig jutott el.

A jelen (2004–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szupersztár Shaquille O'Neal nagy visszhangot kiváltó 2004-es érkezése után a Heat eredményei tovább javultak, Wade és O'Neal remek együttműködésével 59–23-as eredményt értek el, de a Detroit Pistonst már nem tudták legyőzni a keleti döntőben.
2005-ben, immár újra Pat Riley vezetésével folytatódott az eredményes játék, a Heat második legjobbként került be a rájátszásba, ahol rendkívül stabil, megbízható játékot játszva sorra legyőzte a Bulls-t, a New Jersey Netset és végül a Pistonst, így jó esélyekkel várta a Dallas Mavericks elleni döntőt. A Miami az első két mérkőzést elveszítette, de 3. csapatként a liga történetében fordítani tudtak 0–2-ről, és több szoros, drámai meccs után végül a 6. meccsen nyerhették el a trófeát a Dallas otthonában. A döntő legértékesebb játékosának járó címet természetesen a fantasztikus teljesítményt nyújtó Dwyane Wade kapta meg, de utolsó esélyként végre gyűrűt kaptak olyan korábbi nagy játékosok, mint Gary Payton, Alonzo Mourning valamint Antoine Walker is.

Az utolsó szezonban (2010-2011) nagy eséllyel indult a bajnoki címért olyan játékosokkal a keretben, mint LeBron James, Dwyane Wade, Chris Bosh valamint az NBA jelenleg legmagasabb játékosa Žydrūnas Ilgauskas. Ezzel a kerettel másodikak lettek az alapszakaszban, csak a Chicago Bulls előzet meg őket keleten. A rájátszásban a Philadelphia 76ers ellen kezdtek, majd a Boston Celtics-et fogadták. Mindkét párharc végeredménye 4-1 lett a Miami Heat javára. A főcsoportdöntőben a Chicago Bulls volt az ellenfelük. Előbb a Bulls szerzett vezetést, de ekkor zsinórban három meccset veszített el, így a Miami 3-1-re vezetett, de még a remény is felragyogott, amikor az ötödik meccsen legyőzte a Bulls a Heat-et. De a vége 4-2 lett a Miami javára és bekerült a nagydöntőbe, ahol a 2006-os ellenfelét fogadta a Dallas Mavericks-et. A Miami kétszer is előnyre tett szert mivel az első és a harmadik meccset megnyertek. De mind a kétszer fordítani tudott köszönhetően Dirk Nowitzki-nek aki 39 °C-os láza ellenére is képes volt rengeteg pontot szerezni, mellette köszönhető volt LeBron James siralmas teljesítmények is aki 430 meccs óta tartó sorozatát szakította meg azzal, hogy nem szerzet 10 pontot egy meccsen. Végül a Bajnok a Dallas Mavericks lett és a döntő MVP-je Dirk Nowitzki lett.

2012-ben ismét elkezdtek hajtani a bajnoki cím felé. Eljutottak a Nagydöntőbe a New York Knicks, az Indiana Pacers és a Boston Celtics-es keresztül! Utóbbi 7 meccses sorozat volt, de a Heat sikerrel vette ezt az akadályt! A döntőben az Oklahoma Cíty Thunderrel találkoztak, ahol az 1. meccsen kikaptak a Oklahoma Cityben, még Lebron James 30 pontja sem volt elég! A 2. meccsen is szintén idegenben léptek pályára, de Lebron vezérletével 4 ponttal felül tudták múlni a Thunder-t, 100-98 lett a végeredmény! Innen már csak felfelé vezetett az út. A Miami Heat 4-1-es összesítéssel megverte az Oklahoma City Thunder-t és begyűjtötték a franchise 2. bajnoki címét, míg James végre először lett bajnok egy Final MVP cím mellé!

2013-ban a Heat kelet elsőként jutott be a rájátszásba, ahol a Milwaukee Bucks-ot söpörték ki az 1. fordulóban. A 2. fordulóban a Chicago Bulls-ot 4-1-re! Ezeket sorozatokat nagyon simán hozta a Miami, de aztán jött az Indiana Pacers elleni 7 meccs, amit úgy hoztak hírbe: Vajon véget ért a Heat dominanciája? A 7. meccs győzelme után szinte már jött is a Nagydöntő 1. meccse, ahol a San Antonio Spurs ellen léphettek pályára ráadásul otthon és pláne úgy hogy a Spurs már több mint egy hete pihent, ami azzal kecsegetett hogy ők úgymond "elfelejtettek" kosarazni! Ám nem így lett a texasiak behúzták az 1. meccset hihetetlen kiélezett helyzetben Tony Parker győztes kosarával. A 2. meccs egy sima Heat győzelem volt, majd a 3. már Texasban egy hatalmas vereség. A San Antonio bár nem fiatal csapat de olyan jól tudta tartani a Miami-t hogy ahogy kiegyenlítettek, a következő meccsről győzelemmel távozhattak. Így értek vissza 3-2-vel Florida-ba a csapatok. A 6. meccsen a Heat-ben mindenki tette a dolgát. Dwyane Wade, Lebron James és Chris Bosh, a BIG 3 helytálltak. Szoros mérkőzés hoztak össze ami az utolsó másodpercekig fokozódott. Már minden veszni látszott mikor James egy kihagyott tripla kísérlet után bevágott egyet, majd Kawhi Leonard sorsdöntő büntetőiből egyet kihagyott. A Miami-nak másodpercei voltak hátra vezetett a Spurs 3 ponttal, mikor jött Lebron egy újabb tripla kísérlettel, ami nem esett be, de Bosh megszerezte a támadó lepattanót, amit a hárompontos vonal mögé hátráló Ray Allen-nek passzolt oda és 5 szekundummal a vége előtt Allen hatalmas hármast vágott be Tony Parker arcába! A közönség tombolt és a csapatuk hosszabításra mentette a szezont. Itt 8-5-tel verték meg a Tim Duncan és Parker vezérletű San Antoniot, 3-3 lett az állás. A mindent eldöntő 7. meccs is szorosra sikerült de Wade és James 23 illetve 37 pontja elég volt ahhoz hogy a Heat megnyerje összességében a 3. bajnoki címét! Lebron ismét a döntő legértékesebb játékosa (MVP) lett!

forrás: NBA.com

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

{{Miami Heat játékos keret))


  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap