Laon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laon
Cathédrale de Laon 14 09 2008 2.jpg
A laoni katedrális látképe
Laon címere
Laon címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Pikárdia
Megye Aisne
Kerület Laon
Kanton 2 kanton
Településtársulás Communauté de Communes du Laonnois
Polgármester Antoine Lefèvre (2014–2020)
INSEE-kód 02408
Irányítószám 02000
Népesség
Teljes népesség 25 745 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 613 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 83 m
Terület 42,00 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laon (Franciaország)
Laon
Laon
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 33′ 50″, k. h. 3° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 33′ 50″, k. h. 3° 37′ 28″
Laon weboldala

Laon [lɑ̃] Franciaország egyik városa, Pikárdia régióban. Aisne département székhelye. A város egyike Franciaország kulturális és történelmi városainak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laon az Aisne és Serre folyók közötti dombság jellegű sávon fekszik, Saint-Quentin és Reims között félúton. A városmag érdekessége, hogy egy kimagasló, sziklás hegyre épült. Az A26-os autópálya Calais-val és Reimsen keresztül Párizzsal köti össze. A várost Párizzsal és Saint-Quentinnel személyvonatok (TER) kötik össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legkorábban a neolitikumban vált rövid időre lakottá, ám később egészen a vaskorig nem találtak leleteket.

Julius Caesar idejében már egy kisebb gall település állt a mai város hegyes részén. A rómaiak erődítménnyel látták el a települést, amely így átvészelhette a frankok, a burgundok, a vandálok és a hunok invázióját.

497-ben a laoni születésű Szent Remigius lett Reims püspöke, aki létrehozta a Reimstől független laoni püspökséget, ezzel megindítva a várost a fejlődés útján. Laon így a Frank Birodalom egyik meghatározó településévé vált. Kopasz Károly nagy mennyiségű ajándékkal látta el a templomát, biztosítva a város és a püspökség lojalitását. A Frank Birodalom felbomlásával a település Lotaringia része lett, azonban az elkövetkező időkben többször harcoltak a város hovatartozása miatt.

A kora középkori település a püspöki palota köré épült, a mai felsőváros északi részén. Ezen a területen, illetve a várostól délnyugatra, főleg a 9. századtól egyre több templom készült. 648-ban egy kolostor is nyílt a várostól valamelyest délre, a falakon kívül. A város jelentős növekedése azonban csak a 11. század végén indult meg.

1112-ben – több más franciaországi városhoz hasonlóan – Laonban is megindultak a harcok a várost bénító, erős püspöki hatalom ellen. A harcok sokáig elhúzódtak, és egyben teret biztosítottak a püspök és a király közötti összecsapásra is. Végül 1128-ban sikerült megállapodni egy, a városnak kisebb autonómiát biztosító kartában.

A 13. században az önkormányzattal rendelkező Laon teljesen újjáépült és kibővült. A régi város (Cité) új erődítést kapott, tőle keletre kiépült a Bourg, és a déli Szent Márton kolostor körül is kialakult egy fallal védett városrész. De lakottá vált a két fallal övezett település közötti terület is, valamint a hegy aljában is megjelentek a környező települések. A város jelentősége tovább nőtt, miután 1237-ben bíróság alakult itt.

A város virágkora 1331-ig tartott, amikor is VI. Fülöp eltörölve a városi önkormányzatot egy királyi elöljárót nevezett ki Laon élére. Az elkövetkező időszakokban a település fejlődése folyamatos, de jóval lassabb, mint korábban. A százéves háború során a burgundiaiak elfoglalták, és az angolok kezére juttatták, majd VII. Károly foglalta vissza. 1551-ben bírósági központ vált belő, ám ezt a jogát 1594-ben, amikor a Katolikus Liga pártján álló város kapitulált IV. Henrik előtt, elvesztette.

Az 1789-es francia forradalom során a laoni püspökséget felszámolták. A város tizenkét templomából tízet földig romboltak vagy átalakítottak más célra. A város a 19. században is erősen középkori hangulatot mutatott, amelyet csak nehezen lehetett elérni fekvéséből adódóan. Az 1850-es években kiépült a városba vezető közút és a vezetékes ivóvíz kérdését, valamint a szennyvízelvezetést is megoldották. Közben a város erődítését is növelték, és egy kaszárnyát is kialakítottak. 1870-ben azonban, a német csapatok érkezésekor felrobbantották a lőszerraktárt. A detonáció nagyrészt elpusztította az erődrendszert és a püspöki palotában is komoly károkat okozott.

Az első világháborúban hosszú ideig a fronton feküdt, így komoly károkat szenvedett. Hadi szerepe azonban nem volt jelentős. Az 1970-es években indult meg a város teljes renoválása, amely során visszaalakították középkori hangulatát. 1991-ben, Franciaországban először itt építettek egy függővasút vonalat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katedrális

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Laon témájú médiaállományokat.