Kónya Ádám
| Kónya Ádám | |
 | |
| Született | 1935. február 10. Brassó |
| Elhunyt | 2008. november 25. (73 évesen) Sepsiszentgyörgy |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | geográfus, pedagógus, helytörténész, muzeológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kónya Ádám (Brassó, 1935. február 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. november 25.) erdélyi magyar tanár, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen földrajz-földtan szakán szerzett tanári oklevelet 1956-ban.
Munkássága
1956-1960 között Sepsiszentgyörgyön, 1960-1962 között Kökösben tanár, 1962-1972 között a sepsiszengytörgyi pionírház vezetője, 1968-1970 között a Megyei Tükör napilap településlexikonának és műemlékrovatának szerkesztője, 1972-től 1976-ig a Népi Művészeti Iskola igazgatója, majd a gépipari szakközépiskola tanára. 1990-től 2000-ig a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.[1] Elmondható róla, hogy tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta.
Társadalmi munkássága
1989-1994 között az RMDSZ Kovászna megyei vezetőségének tagja, az erdélyi Református Egyházkerület zsinatának póttagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), A Sepsiszentgyörgyi Köepeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, az Országos Széchenyi Kaszinó és az Országos Széchenyi Kör tagja. 1989-től Sepsiszentgyörgy város önkormányzati képviselője, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke volt. Az ő előterjesztése alapján fogadta el 2004. január 17-én az aránysávos kék lobogót saját jelképeként a Székely Nemzeti Tanács, amely, mint székely zászló az egész Székelyföldön elterjedt.
Művei (válogatás)
Szakközleményei
- Az Alutában megjelent szaktanulmányaiból különlenyomatban is forgalomba került:
- A zaláni reneszánsz boltozat és falfestmény (1969);
- Kós Károly-épületek Sepsiszentgyörgyön (1973);
- Népi udvarházak Bikfalván (1974);
- Orbán Balázs és a természeti földrajz (1977);
- Uzon építészeti emlékei (1977).
Kötetei
- Bálványos és környéke (társszerző, 1970);
- A Rétyi Nyír és környéke (1970)
Díja
- Forster Gyula-díj (2000)
Jegyzetek
- ↑ Egy mai táltos varázseszközei. Székelyföld portál, 2008. november 29. (Hozzáférés: 2009. október 5.)[halott link]
Források
- Romániai magyar ki kicsoda (1997) Kónya Ádám lásd 319. p. ISBN 973-97980-0-4
- Szakolczay Lajos: A népismeret, a művelődés temploma. Új Magyarország, Budapest, 1992. július 27.
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
.svg){kind=small}