Kozma Andor

Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.

Család, tanulmányok

Kozma Sándor főügyész és nagy-lucsei Dóczi Regina fia volt. Abból a nemzedékből származott, mely kegyelettel őrizte 1848 emlékét, de elismerte a kiegyezés, a polgárosodás szükségességét. Fivére Kozma Ferenc, Bárd Miklós néven a kor elismert, nacionalista-konzervatív költője volt, mérnöknek indult, de hamarosan hivatásos katonatiszt, tábornok lett.

Kozma Andor középiskoláit Pápán a református kollégiumban, majd Felsőlövőn, de legtovább a budapesti evangélikus főgimnáziumban végezte el. A budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, azután a katonai évét szolgálta le, majd a tiszti rang megszerzése után polgári állásban helyezkedett el.

Pályafutása

1885-ben a legnagyobb hazai biztosító társaság, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője, majd főtitkára lett. Ugyanakkor állandó munkatársa volt a Pesti Hírlapnak, a Budapesti Hírlapnak, A Nemzetnek, a polgári liberális demokrata Az Ujságnak, az akkori irodalmi haladás főorgánumának, A Hétnek. A Borsszem Jankó szívesen közölte az irodalmi és politikai élet jelenségeiről rögtönzött, csattanós verseit. Kozma Andor Az Ujság hasábjain Koboz aláírással verses heti krónikákat írt, amelyekben ironikusan, néha szatirikusan kommentálta a politikai eseményeket. Andronicus néven vasárnapi tárcái jelentek meg a Nemzetben. 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagjává választotta, 1899-től pedig annak másodtitkára lett. 1910-től kormánypárti programmal országgyűlési képviselő is volt.

Nagy része volt abban, hogy Ady Endre a főváros irodalmi díját elnyerte.

Kozma Andor sírja Budapesten, Kerepesi temető: 47-1-89. Pátzay Pálé alkotása.

A törést Kozma Andor életében a forradalmak hozták. A forradalomtól félt, de az ellenforradalom eszközei visszariasztották. Ettől kezdve visszavonult a közélettől még a költészetében is. 1925-ben jelent meg Honfoglalás című történelmi regéje. Legjelentősebb műfordítói munkája Goethe Faust-jának fordítása volt, amely 1924-ben jelent meg. A húszas években írt három elbeszélő költeményt, két hőskölteményszerű múltidézést a magyar előidőkről (Turán, Honfoglalás) és egyet Petőfiről. Ezeknek már csak a nyelve és verselése vallott a mesterségéhez kitűnően értő művészre, nem tudott már kora ellen haladó lenni, de nem tudott hivő ellenforradalmár sem lenni.

A hetvenedik éve felé közeledő Kozma Andor valójában elhallgatott.

Költészete

Az 1890-es években megjelent verseskötetei jelentőségükben Heltai Jenő, Ignotus és Makai Emil ugyanebben az évtizedben megjelent verseskönyveivel egyenrangúak. Még érzelmes vallásossága is párhuzamba hozza Kiss Józseffel vagy Makai Emillel. Egyik legismertebb verse „A Karthágói Harangok”, műfajilag verses novellának mondható, de talán az egész századfordulón a legszebb hitvallás volt 1848 emléke mellett.

Értékelése

„Nincs igazán megfelelő helye irodalomtörténetünkben”. Kozma Andort az irodalomtörténet odasorolja a „népnemzeti” konzervativizmus végső képviselői közé, pedig nemcsak jó költő, hanem virágkora idején még jelentékeny költő is volt. Ugyanúgy szemben állt a népnemzeti maradisággal, akár Heltai Jenő, Arany János költészetéhez ugyanúgy az Őszikéknél csatlakozott, mint A Hét egész köre. Maga is munkatársa és eszmetársa volt A Hét ifjú költőinek az 1890-es években.

Művei

• A tegnap és a ma (versek, Budapest, 1889) (Nagyrészt politikai és társadalmi verseket, szatirákat tartalmaz. Gyorsan három kiadást ért meg.)
• Versek (Bp., 1893); Szatírák (versek, Budapest, 1898)
• Vallásos költemények (Budapest, 1902)
• Magyar symphoniák (Budapest, 1909)
• Gyulai Pál, az ember és a költő (tanulmány, Budapest, 1912)
• Eötvös József (tanulmány, Budapest, 1913)
• Baksay Sándor (tanulmány, Budapest, 1916)
• Hetedhét országból (útirajzok, Budapest, 1916)
• Magyar Rhapsodiák (Budapest, 1920)
• Turán (ősrege, Budapest, 1922)
• Honfoglalás (történeti regény, Budapest, 1925)
• Arany János (tanulmány, Budapest, 1926)
• Petőfi (költői regény, Budapest, 1927)

Érdekesség

Fehér kereszt című versét a «Fehér kereszt egyesület» javára 1891. február 13-án a magyar királyi operaházban rendezett díszelőadás alkalmával maga Jászai Mari szavalta.

Móricz-i jellemzése

„Éléseszű, hideg, acélos rugalmasságú, következetes, túl józan fejű írónak ismerik őt, akire hűvös tisztelettel és elhúzódó gyanakodással lehet csak nézni, mint egy előkelő idegenre, az irodalom berkeiben.

És pedig Kozma Andor a bájos, gyorstüzelő fantáziájú, sziporkázó ötletű s egészében véve a naiv, melegkedélyű emberek legkedvesebb fajtájából való. Zömök gyúrású magyar feje állandóan a vérbeli jó egészség szíves mosolyával ékes; szeme olyan vidám bogárként röpköd szerteszét, amely csak szórakozik és keres, de nem is tudja, hogy fullánkja is van. Egész külső valósága olyan emberre vall, aki hírét sem ismeri belülről a szláv önkínzásnak és lelki gyötrődésnek. Igazi, csontvelőig való magyar ember, aki nem morfondírozik, ha sújt; nem filozófiát főz, de rögtön ítéleteket vág ki. Nem hideg, szívós tőrvívó, hanem magyar levente, aki minden percben kész a hatvágásra.”Móricz Zsigmond írása Kozma Andorról a Nyugat 1909. évi, 20. számában.

Irodalom

• Merényi Oszkár: Kozma Andor. Kaposvár, 1941
• Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Budapest, 1959
• Akadémiai Értesítő 1890. 240. l.
• Magyar Könyvészet 1892-1895., 1897.
• Dunántúli Képes Napár 1892. 40., 81., 83. l. arcképével
• Pesti Hirlap 1893. 13. sz.
• Biztosítás 1893. 2. sz. arcképével
• Magyar Írók és Művészek. Budapest, 1894. arcképével
• A Pallas nagy lexikona X. 858. l. (Négyesy László).
• Nemzet 1896. 37. sz.
• Magyar Salon 1896. 191.
• Rudolf Emlék-Album, Budapest, 1897. arcképével
• Vasárnapi Ujság 1897. 23. sz. arczk., 1898. 13. sz.
• Corvina 1898. 15. sz.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  Online hozzáférés
• Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, Kozma Andor fejezet.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 996–997. o. Online hozzáférés