Merényi Oszkár
| Merényi Oszkár | |
| Született | Merényi Oszkár Ernő 1895. június 28.[1] Tótsóvár |
| Elhunyt | 1981. március 19. (85 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1918) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/2-1-47)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Merényi Oszkár (Sóvár, 1895. június 28.[5] – Budapest, 1981. március 19.) irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudomány kandidátusa (1960).
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Merényi Oszkár arcképe |
Életpályája[szerkesztés]
Merényi Gyula erdőrendező és Garay Hermina gyermekeként született Tótsóváron, mely ma Eperjeshez tartozik. Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte, majd 1913-tól a Budapesti Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója lett, itt szerzett tanári oklevelet is. Első publikációi verseskötetek voltak.
Körmöcbányán kezdett tanítani, majd 1919 elején a kaposvári gimnáziumba került, majd belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba is. A Tanácsköztársaság alatt gyermeknyaraltatási akciókat szervezett és politikai előadásokat tartott. Ezért később vádat emeltek ellene, de négy hónapi letartóztatás után elengedték, az iskolát azonban el kellett hagynia.
1920–1922 között a nagykállói Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára lett, majd Kaposvárra került, ahol a városi felső-kereskedelmi iskolában oktatott 1922-től 1941-ig.
Bár doktori disszertációját Fáy Andrásról írta, azonban Kaposváron – valószínűleg Nikla közelségének hatására – irodalomtörténeti kutatásainak középpontjába Berzsenyi Dániel munkássága került. Egymást követték szövegkiadásai, sajtó alá rendezései, de kutatásainak eredményei hamarosan önálló művekben is megmutatkoztak (Berzsenyi-tanulmányok, 1936; Berzsenyi Dániel, monográfia, 1938). Közben könyvet írt Bárd Miklós és Kozma Andor Somogy megyei költőkről is.
1928 márciusában bölcsészdoktor lett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen és 1936–1941 között ugyanitt magántanár is volt 1939-től. A pécsi bölcsészkar megszűnése után Nyíregyházára kérte áthelyezését, mert innen a debreceni egyetemen folytathatta magántanári tevékenységét. 1941 szeptemberében a nyíregyházi felső-kereskedelmi iskolába helyezték át, majd 1946-1966 között a közgazdasági technikum igazgatója lett. Közben 1942-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanárává habilitálták.
1966-tól az Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Bizottsága megbízásából jelentős Berzsenyi-kutatást folytatott, ekkor jelent meg összefoglaló Berzsenyi-monográfiája is.
Nyugdíjazása után, 1967-ben Budapestre költözött. 1976-ban szerkesztette a hatalmas Berzsenyi Emlékkönyvet, majd haláláig a Berzsenyi Kritikai Kiadás kötetein dolgozott.
Budapesten hunyt el 86 évesen, 1981. március 19-én. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Főbb munkái[szerkesztés]
- A vén gyerek álmodik s dalol; Kósch Ny., Eperjes, 1913
- Óda a boldogabb élethez. Versek. 1918–19.; Szabó L. Ny., Kaposvár, 1920
- B. Ferke érkezése stb.; in: Vidékről jöttem! Novellák; Táltos, Szombathely, 1922
- Virágfestő (versek, Kaposvár, 1923)
- A magyar irodalom története a felső kereskedelmi iskolák 3-4. évfolyama számára; Szabó Ny., Kaposvár, 1929
- Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv a felső kereskedelmi iskolák 3-4. évfolyama számára; szerk. Merényi Oszkár; Szabó Ny., Kaposvár, 1929
- A magyar lélek története. Az irodalomtörténet alapján; Szabó, Kaposvár, 1929
- A magyar lélek és ideáljai a XIX. sz. első évtizedeiben. Irodalomtörténeti vázlat; Steiner Ny., Kaposvár, 1930
- A lélek igájában. Versantológia; Athenaeum biz., Budapest, 1932
- Berzsenyi-tanulmányok (Budapest, 1936)
- Adalékok a magyar kiadástörténethez a XIX. században (Budapest, 1937)
- Berzsenyi Dániel; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1938 (Csurgói könyvtár)
- Bárd Miklós. Tanulmányok és adalékok a költő életéhez és műveihez; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1939 (Csurgói könyvtár)
- Kozma Andor. Adalékok és tanulmányok a költő életének és műveinek ismertetéséhez. A költő posthumus verskötetével; Új-Somogy Ny., Kaposvár, 1941 (Csurgói könyvtár)
- A legnagyobb magyar. A magyar kereskedelmi középiskolai ifjúság munkaközösségének hódolata gróf Széchenyi István emléke előtt; szerk. Merényi Oszkár; Reménysugár, Nyíregyháza, 1942
- Bessenyei György (tanulmányok, Nyíregyháza, 1943)
- Magyar lélek, magyar szellem. Irodalom és nemzeti közösség 1.: Magyar lélek, magyar szellem. Tanulmányok; s.n., Nyíregyháza, 1943
- Irodalom és nemzeti közösség 2. Bessenyei György. Széplélek, vagy hősi lélek? Magyar föld és magyar irodalom. Tanulmányok; s.n., Nyíregyháza, 1943
- A magyar lélek története és az irodalom (magyar idealizmus, magyar ideálok). Irodalom és nemzeti közösség 3. r. Adalékok és tanulmányok; Venkovits Ny., Nyíregyháza, 1943
- Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok (Budapest, 1961)
- A Nyíregyházi Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozat (egyéb tagozatai) s a Gépíró és Gyorsíró Iskola felszabadulási évkönyve. 1945–1965; összeáll. Merényi Oszkár; Közgazdasági Technikum–Gépíró és Gyorsíró Iskola, Nyíregyháza, 1965
- Berzsenyi Dániel; Akadémiai, Budapest 1966 (Irodalomtörténeti könyvtár)
- Újabb Berzsenyi-tanulmányok (Budapest, 1971)
- Berzsenyi Dániel összes művei (utószó és jegyzetek, Budapest, 1978)
- Berzsenyi Dániel Összes Műveinek Kritikai Kiadása. I. Költői művei. (szerk., Budapest, 1979)
- Merényi Oszkár emlékkönyv; összegyűjt., szerk. Acél József és Ódor László; Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár, 1981
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10372.htm, Merényi Oszkár, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése az eperjesi evangélikus keresztelési akv. 13/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)
További információk[szerkesztés]
- Merényi Oszkár. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 30.)
