Koszalin

	Koszalin
; Koszalin címere	; Koszalin zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Nyugat-pomerániai
Polgármester	Piotr Jedliński
Irányítószám	75-004; 75-016; 75-017; 75-113; 75-202; 75-238; 75-350; 75-454; 75-455; 75-606; 75-617; 75-640; 75-840; 75-847; 75-900; 75-901; 75-903;
Körzethívószám	+(48)94
Rendszám	ZK
Testvérvárosok	Lista Fucsou; Trakai;
	Népesség
Teljes népesség	105 883 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 275,7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	32 m
Terület	83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 54° 11′ 25″, k. h. 16° 10′ 54″Koordináták: é. sz. 54° 11′ 25″, k. h. 16° 10′ 54″
	Koszalin weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Koszalin témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. június 18.) ezen a változaton alapul.

Koszalin (németül: Köslin) az északnyugat-lengyelországi Hátsó-Pomeránia legnagyobb városa. A Balti-tenger partjától 10 km-re délre fekszik. Járási jogú város; 1999 óta a Nyugat-pomerániai vajdaság részét képező Koszalin járás székhelye.

Története

A várost 1214-ben említik először Koszalice néven. II. Bogislav pomerániai herceg egy kolostort építtetett a faluban. 1266-ban városi jogot kapott.

A várost egy tűzvész 1504-ben elpusztította. 1534-ben megjelent az lutheranizmus. 1630-ban II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta a várost és 8 évig megszállva tartotta.

1718-ban a poroszok lerombolták, majd újjáépítették. 1807-ben Napóleon seregei megszállták a területet, és csak 1813-ban távoztak.

1945 februárjában a szovjet Munkás-paraszt Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Március 4-én rövid csata során megsemmisítette a német csapatokat, s az év végén Lengyelország része lett.

1950-ben Koszalin Vajdaság székhelye lett.

Itt született Joanna Stempińska, aki 2005-2009 között Lengyelország nagykövete volt Budapesten.