Kispróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 12:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Kispróna (Pravenec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1267
PolgármesterRóbert Mikulášik
Irányítószám972 16
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1305 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület10,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 19″, k. h. 18° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 19″, k. h. 18° 38′ 58″
Kispróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispróna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kispróna (szlovákul Pravenec, németül Klein-Proben) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 7 km-re északra fekszik.

Története

1267-ben "Prona" alakban említik először. 1387-ben "Kysprona", 1484-ben "Kysprawencza", 1498-ban "Prawencze" alakban szerepel. A Divékieké, majd a 15. században a Bossányi családé. 1553-ban Surányi Kristóf birtoka, 1640-ben a bajmóci váruradalom része. A 17 - 19. században a Bossányi, Majthényi és Újfalussy családok az urai. 1675-ben említik fazekasait akik a berzsenyi céhhez tartoztak. Ekkor 25 háza és 139 lakosa volt. 1715-ben 10 adózója volt. A 18. században a gyümölcstermesztés és zsindelykészítés lendült fel a településen. 1787-ben 55 háza és 401 lakosa volt. 1828-ban 51 házában 357 lakos élt.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Provenecz, tót falu, Nyitra vmegyében, N.-Bosány fil., 437 kath. lak. F. u. Majthényi. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét." [1]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 496, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1172 lakosából 1108 szlovák volt.

2011-ben 1241 lakosából 1183 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt neogótikus római katolikus temploma 1891-ben épült.
  • Barokk-klasszicista kastélya 1780-ban épült.
  • Későbarokk kastélya 1787-ben épült, a 19. században megújították.
  • Barokk kúria.
  • (A Bossányi-kastélyt 1955-ben lebontották).

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások